2020. October 29., Thursday

Krisztus tibennetek a dicsőség reménysége

„Akiknek Isten tudtul akarta adni, hogy milyen nagy a pogányok között e titok dicsőségének a gazdagsága, hogy bennetek van Krisztus, a dicsőség reménysége.” (Kol 1:27)

Az ami a test és az elme betegségét hozza szinte mindenkire, az az elégedetlenség érzése és a zúgolódás megérlelődése. Nincs Istenük, nincs reménységük, ami a kárpiton belülre hatolna, ami lelkük bátor és erős horgonya volna (Zsid 6:19). Akiben azonban megvan ez a reménység, megtisztítja magát, amint ő is tiszta (1Jn 3:3). Az ilyenek mentesek a nyugtalan vágyaktól, zúgolódástól és elégedetlenségtől. Nem keresik szüntelenül a rosszat, nem lógatják orrukat a képzelt bajok miatt. Mégis sokakat látunk idő előtt átélni a nyomorúság idejét. Összes vonásukra aggodalom vésődött. Nem látszanak vigaszt találni, hanem szüntelen rettegve, valamely irtózatos rossz után kutatnak. … Az üres szórakozás sosem billenti helyre az ilyenek gondolkodását. Isten Lelkének átalakító befolyására van szükségük a boldogsághoz. Részesülniük kell Krisztus közbenjárásának jótéteményében, hogy maradandó isteni vigasztalást nyerjenek. „Mert aki akarja az életet szeretni, jó napokat látni, … az forduljon el a gonosztól, és cselekedjék jót; keresse a békességet, és kövesse azt.” (1Pt 3:10-11) … Azok igazán boldogok, akik tapasztalatból ismerik ezt az Igét. … A bennük élő Krisztus, a dicsőség reménysége (Kol 1:27) egészség lesz a testük és erő a lelkük számára.

A lélek, amelyik Jézus szeretetével van tele… szereti szemlélni Jézust és szemlélése által, majd az Ő hasonlóságára elváltozik. Krisztus formálódik ki benne, a dicsőség reménysége. Meggyőződése növekszik… szeretete mélyül és tágul, mint az a bizonyosság, hogy ő Krisztusban van és Krisztus is őbenne….És Jézusra tekinthetünk, az Ő leggyengédebb együttérzésére, és felbátorodhatunk és kitarthatunk, belé vethetjük teljes bizalmunkat, aki azt mondta ”Örvendjetek, én legyőztem a világot.”