November 12. - ISTENBEN BÍZVA ERŐT NYERÜNK

Hogyan győzhetünk? {ML 320}   

„Szeretett testvéreim, álljatok szilárdan, megingathatatlanul, munkálkodván az Úr dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.” (Korinthusi I. levél 15,58) {ML 320.1}   

Akik tisztelik Istent és ragaszkodnak az igazság tisztaságához, sokféle próbával szembesülnek – mint Megváltónk a kísértések pusztájában. A gyenge jellemű emberek, akiknek nincs bátorságuk a rossz kárhoztatására, hanem hallgatnak, amikor szükség lenne a befolyásukra és kiállhatnának az igazság mellett, talán sok szívfájdalmat elkerülnek és sok bonyodalomtól megmenekülnek, azonban nagyon gazdag jutalmat veszítenek el, s a saját lelküket is elveszíthetik. {ML 320.2}   

Ha Istennel összhangban élve és benne bízva erőt nyerünk, hogy ellenálljunk a gonosznak és kiálljunk az igazság mellett, mindig heves küzdelemben lesz részünk, s gyakran szinte egyedül maradunk, azonban drága győzelmeket vívunk ki, ha Istenre támaszkodunk. Az Ő kegyelme lesz az erőnk. Erkölcsi érzékünk tiszta és érzékeny lesz. Erkölcsi erőnkkel képesek leszünk ellenállni a gonosz befolyásnak, így Mózeshez hasonlóan feddhetetlenek lehetünk. (Review and Herald, 1873. július 29.) {ML 320.3}   

Isten munkájának rendíthetetlen végzése erkölcsi bátorságot kíván. Nem adhatunk helyet az önszeretetnek, önző elgondolásoknak, becsvágynak, kényelemszeretetnek, vagy azon óhajunknak, hogy elkerüljük a keresztet. Vajon Jézus Krisztus hangjának engedelmeskedünk-e, vagy a gonosz hízelgő hangjára hallgatunk, és végzetes álomba merülünk az örökkévalóság közvetlen közelében? (Review and Herald, 1893. február 17.) {ML 320.4}   

Megváltónk szeretné megmenteni a fiatalokat. Arra vár, hogy megkoronázhassa őket az élet koronájával, és hallja hangjukat, amikor csatlakoznak a győzelmi énekhez, amely felhangzik majd a mennyei udvarokban, dicsőítve Istent. (Review and Herald, 1884. augusztus 26.) {ML 320.5}