Az akaraterő gyakorlása

A tiszta vallás fontos tényezője az akarat. Az akarat az ember természetének irányító ereje, amely minden képességet a maga uralma alá rendel. Az akarat nem ízlés és nem hajlam, hanem a döntő hatóerő, amely az emberekben az Isten iránti engedelmességet vagy engedetlenséget munkálja. {MYP 151.1}   

Kétkedés

Értelmes ifjú vagy, életedet úgy szeretnéd irányítani, hogy végül alkalmassá válj Isten országára. Gyakran elcsüggedsz, mert gyengének érzed erkölcsi erődet, kételkedés ejt rabul, és régi, bűnös életed szokásai újból eluralkodnak rajtad. Úgy látod, hogy érzésvilágod megrendült, hűtlenné vált önmagaddal, jó szándékaiddal és fogadalmaiddal szemben. Úgy tűnik, mintha a lelki élet nem is volna valóság. Saját állhatatlanságod kételkedésre vezet, bizalmatlan vagy azok iránt, akik őszintén a javadat akarják. Minél erősebben úrrá lesz rajtad a kételkedés, az örök valóságok annál inkább szertefoszlanak előtted, s végül úgy érzed, hogy kicsúszott lábad alól a talaj. A saját lelkivilágodat tükrözve valótlan színben tűnik fel előtted azoknak a munkája és beszéde, akikben bíznod kellene. {MYP 151.2}   

Megerősödés az akarat irányítása által.

Mindaddig állandó veszélyben leszel, míg nem érzed az akarat valóságos erejét. Hiszel az igazságban és fogadalmakat teszel, de ezek semmit sem érnek, amíg akaratodat nem állítod a hit és a cselekedetek szolgálatába. Ha elszántan, összeszedve minden akaraterődet, küzdöd végig a hit harcát, akkor győzni fogsz. Ne bízd magad érzéseidre, benyomásaidra, vágyaidra, mert azok megbízhatatlanok, különösen eszmevilágod, s a megszegett ígéretek és fogadalmak tudata gyöngítik önbizalmadat és mások bizalmát benned. {MYP 151.3}   

De nem kell elcsüggedned! Határozd el szilárdan, hogy hinni fogsz, habár semmi sem látszik előtted valóságnak. Talán fölösleges hangsúlyoznom, hogy te juttattad magadat ebbe a cseppet sem irigylésre méltó állapotba. Vissza kell nyerned Istenbe és testvéreidbe vetett bizalmadat. Akaratodat Jézus Krisztus akaratához kell hajlítanod, és ha ezt teszed, Isten azonnal közbelép, s munkálja benned az akarást és a cselekvést. Természeted Krisztus Lelkének ellenőrzése alá kerül, és gondolataid is akaratának lesznek alávetve. {MYP 152.1}   

Érzelmeidet, indulataidat nem vagy képes úgy fegyelmezni, ahogyan kívánnád, de akaratodat uralhatod, és teljes változást hozhatsz életedbe. Ha akaratodat Krisztusnak rendeled alá, életed Krisztussal Istenben rejtőzik el, s egyesül azzal a hatalommal, amely felette áll minden fejedelemségnek és minden hatalomnak. Istentől nyersz erőt, amely szorosan összekapcsol az Ő erejével, s új világosságot nyersz, az élő hit világosságát. De akaratodnak Isten akaratával kell együtt munkálkodnia, és nem azok akaratával, akiket Sátán felhasznál, hogy tőrbe ejtsenek és megrontsanak. {MYP 152.2}   

Vajon akarsz-e halogatás nélkül helyes kapcsolatba kerülni Istennel? Akarsz-e így szólni: „Akaratomat mostantól kezdve Jézusnak kívánom szentelni”, és akarsz-e ettől a pillanattól kezdve az Úr oldalára állni? Világi szokásaid, az étvágy és a szenvedélyek hangos követelőzése ellenére is? Ne adj alkalmat Sátánnak, hogy így szólhasson: „Nyomorult képmutató vagy!” Zárd be ajtódat előtte, hogy ne vádolhasson és ne csüggeszthessen el. Mondd ezt: „Akarom hinni és hiszem, hogy Isten az én oltalmam.” Így győzelmet fogsz aratni Isten által a gonosz felett. Állhatatosan add akaratodat Istennek, s ez minden indulatodat foglyul ejti Jézus akaratának. Akkor majd érzed, hogy lábadat a Kősziklára helyezted. Időnként akaraterőd minden cseppjét igényli majd, hogy ezt megtedd, de Isten munkálkodik érted, és az Ő kezéből hasznos edényként kerülsz majd ki. {MYP 153.1}   

Isten akarata egyesül az emberével.

Beszélj a hitedről! Tarts ki mindvégig Isten mellett! Ne pártolj át az ellenséghez, és az Úr meg fog oltalmazni. Az Úr megteszi érted mindazt, amit te nem vagy képes önmagadért megtenni. Az eredmény: olyan leszel, mint a Libanon cédrusa. Életed megnemesedik, minden munkádat Istennel végzed. Erő, komolyság, egyszerűség nyilvánul meg benned, és jó eszközzé tesz Isten kezében. {MYP 153.2}   

Mindennap olthatod szomjadat az igazság forrásából, így megérted az Úrban való öröm titkát. De sohase feledkezz meg arról, hogy akaratod a rugója minden cselekedetednek. És ezt az akaratot, amely az emberi jellem kialakulásában a legfontosabb tényező, a bűnbeeséskor az ember Sátánnak rendelte alá, aki azóta is arra törekszik, hogy saját akaratát vigye véghez az ember életében, a saját céljai érdekében, de az ember teljes romlására és nyomorúságára. {MYP 153.3}   

Isten Jézust, a Fiát adta nekünk, hogy a bűnért áldozattá legyen, s e végtelen áldozata feljogosítja Őt arra, hogy így szólhasson – anélkül, hogy ezzel kormányzatának egyetlen elvét is megsértené: „Adjatok át teljesen magatokat nekem, akaratotokat vegyétek vissza Sátán uralma alól, és akkor egyedül az én tulajdonommá lesz. Akkor én munkálom bennetek a jó akarását és cselekvését.” Ha tehát Krisztus lelkülete tölt be benneteket, akkor akaratotok az Ő akarata lesz, jellemetek az Ő jellemének mintájára alakul át. Akarjátok-e Isten akaratát cselekedni? Akartok-e engedelmeskedni a Szentírásnak? „Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, s úgy kövessen engem.” (Máté 16:24) {MYP 154.1}   

Mindaddig nem lehetsz Krisztus követője, amíg le nem mondasz bűnös hajlamaid kielégítéséről, és el nem határozod, hogy engedelmeskedsz Isten követelményeinek. Nem érzéseid és hangulataid avatnak Isten gyermekévé, hanem egyedül az Úr akaratának teljesítése. Hasznos lesz az életed, ha akaratod Isten akaratába olvad bele. Akkor az Isten által elnyert „érett férfiúságodban” példaképpé lehetsz. Így segíthetsz másoknak az önfegyelem szabályainak megtartásában, ahelyett, hogy segítenél azokat lerombolni. A rendet fogod támogatni, ahelyett, hogy megvetnéd azt, s így életmódod senkit nem csábít majd bűnre. {MYP 154.2}   

Isten félelmében megmondhatom, hogy mivé lehetsz, ha akaratoddal Isten mellé állsz: {MYP 154.3}   

„Isten munkatársai vagyunk.” (I. Korinthus 3:9) Úgy végezheted munkádat, hogy az az ítéletkor kiállja a próbát. Vállalkozol erre? Akarsz-e most dönteni sorsodról? Krisztus szeret és közbenjár érted. Átadod-e magadat Istennek, és akarsz-e segíteni azoknak, akik őrállóul adattak, hogy megvédjék Isten munkáit – vagy bánatot és csüggedést okozol nekik? {MYP 155.1}   

Isten útjai.

Isten kijelölte az utakat, amelyeken szorgalmasan és imádkozva haladva nem esünk el, hanem kiállva a szélvészt és a vihart, végül a boldogság vár ránk. De ha megvetjük és mellőzzük megbízatásainkat és kiváltságainkat, akkor Isten nem fog csodát művelni, hogy megmentsen, és elveszünk, mint Júdás és Sátán. {MYP 155.2}   

Ne gondold, hogy Isten csodát művel, hogy megmentse azokat a gyenge lelkeket, akik a gonoszt melengetik és bűnben élnek, ne gondold, hogy természetfeletti erő emeli ki őket saját énjükből magasabb szférákba, ahol könnyen, minden különösebb törekvés, harcok, küzdelmek, az „én” megfeszítése nélkül élhetnek. Akik Sátánnal játszadozva várják, hogy ezt Isten megtegye értük, azok együtt pusztulnak el a gonosztevőkkel. Hirtelen lesz végük, minden segítség nélkül. {MYP 155.3}