Tanácsok afrikai misszionáriusoknak

Michigan állam, Battle Creek
1890 márciusa
Kedves, afrikai misszió-területen dolgozó Testvérem!
Nincs mindegyikőtöknek egyforma egyénisége és így mindenki arra hajlik, hogy a munkát  saját elképzelései és nézetei szerint kell végezni.  Számotokra öntudatlanul, de ez a lelkület lesz erős bennetek, és arra fogtok törekedni, hogy a saját módszereiteket vezessétek be. A munkások először Krisztus kegyelmében részesüljenek, hogy képesek legyenek elérni: ne az énjük legyen előtérben. Ekkor lesz egység, de még olyankor is, amikor sokféle természetű emberek vannak együtt. Mielőtt bármelyikőtök is elment volna Afrikába misszionáriusnak, megmutatták nekem, hogy nehézségeitek lesznek majd munkátok során és nem szükségszerűen azért, mert a munkások más lelkialkatúak, hanem mivel mindegyikre igaz, hogy önmagát többre tartja a másiknál. A testvérek annyira különböztek a szervezést és a munkával kapcsolatos nézeteiket illetően, hogy mindegyikre igaz volt: ahelyett hogy változtatott volna adott erős jellemvonásán, veszélyt jelentett másokra, hogy elvonul a többitől, ami majd befolyással lesz az újonnan megtértekre és hátráltatja a munkát és Isten nevére szégyent hoz.
{TSA 21.1}   

Ti tényleg Isten munkásai vagytok és teljes szívetekből arra törekedtek, hogy Krisztus imáját megválaszoljátok, amit az egységről mondott, amely szerint úgy legyetek egyek, ahogyan Ő egy az Atyával? Ne legyenek széthúzások közöttetek. Amikor mindenki a saját útját akarja követni és lebecsüli a másik módszereit, akkor ez oda vezet, hogy nagy zűrzavar keletkezik a munkában. A széthúzók elcsüggednek, ez pedig oda vezet, hogy azok is el fognak kedvetlenedni, akik gyorsan észrevesznek kis nézeteltéréseket is. Ez helytelen példamutatás, különösen új területeken, ahol mindennek úgy kellene haladni, mint egy jól olajazott gépezet, ahol egyik munkája a másikhoz illeszkedjen és így mutassa, hogy Isten eszközei vagytok. Ha teljesen tudatosul bennetek, hogy Isten munkája mennyire fontos, akkor nem egymás ellenében fogtok dolgozni. {TSA 21.2}   

Vigyázzatok, hogyan végzitek az építés munkáját, mivel annak időtállónak kell lenni, sőt örök időkre maradandónak. Tanácskozzatok együtt, legyenek közös ima-alkalmak. Ne tegyetek egymástól független vagy egymással ellentétes lépéseket. Krisztus a mi élő vezetőnk, mi pedig testének tagjai vagyunk. Nem terve az Úrnak, hogy testének egyetlen tagja is a megfelelő feladat hiánya miatt szenvedjen. Mivel ha egyik tag szenved, akkor az összes vele együtt szenved és ha egyiket öröm és tisztesség éri, akkor az összes örvendezik. Mindegyik tag ugyanazon forrástól nyeri életét és munkaerejét: „akiből (vagyis Krisztusból) az egész test, szép renddel egyberakatván és egybeszerkesztetvén az Ő segedelmének minden kapcsaival, minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek növekedését a maga fölépítésére szeretetben.” (Efez 4:16) És az is meg van írva: „Nem mondhatja pedig a szem a kéznek: Nincs rád szükségem; vagy viszont a fej a lábaknak: Nem kelletek nékem. Sőt sokkal inkább, amelyek a test legerőtelenebb tagjainak látszanak, azok igen szükségesek.” (Rm 12:21-22). ”Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.” Mindegyik munkásnak Istentől kapott képességét kell a lehető legjobban használnia Krisztus országa földi építésére. Mindannyiunknak, egyen-egyenként megvan a saját egyéniségünk a stílusunkat és befolyásunkat illetően és ennek így kell lennie, azonban ez nem szükséges, hogy megakadályozza a teljes összhangban végzendő munkát. {TSA 22.1}   

Az Úr Jézus Krisztus az élő szőlőtő és mind, akik Isten gyermekei, beoltattak a tőkébe, életerőt és táplálékot kapnak az egy gyökérből. A vesszők nem olvadnak eggyé, hanem más-más, különálló ágak és mégis, ugyanabból a gyökérből élnek. Krisztus szavaiban fontos tanulságot találunk, mely közvetlen kihatással kell, hogy legyen azok életére, indítékaira és tapasztalataira, akik igényt tartanak az „Isten gyermekei címre. ” Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképen ti sem, hanemha én bennem maradtok. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: Aki én bennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.” (Jn 15:4-5) Mennyire nélkülözhetetlen, hogy mindenki, aki Isten gyermekének tartja magát Krisztussal összhangban dolgozzon, Lelkétől kapott isteni világossággal, az Ő munkamódszereit tanulmányozva és úgy munkálkodva, ahogyan Ura tette:  veszítse szeme elől énjét Krisztus legyen minden mindenben. Hozzuk saját módszereinket Krisztuséval összhangba, a Munkamester lelkületét mutassuk be, hogy Jézus megjelenjen dolgainkban és jellemünkben. {TSA 22.2}   

Ne legyen viszály, irígységek és ne legyen „ki a nagyobb?” lelkület. Ez szent munka és Isten mentsen bennünket attól, hogy ridegség, önzés és kapzsiság példáját mutassuk azoknak, akikért munkálkodunk. Ha emberi bölcsességgel végzitek a munkát, akkor az, a saját énetek lenyomatát fogja mutatni és a kezetek által fog elromlani. Munkátok magasztos és nem romolhat el annyira, hogy elfogadhatatlanná és visszataszítóvá váljon. Ahogyan egymással társalogtok, olyan szent életet éljetek. A szeretet, a bizalom, az egymás iránti tisztelet drága tanításai ne csak elméletként, hanem gyakorlatként is éljenek köztetek. Váltsátok életre, amit tanítotok. Isten munkatársaiként először húzódjatok egymáshoz közel, mivel Isten eszközei nem dolgozhatnak ellentétes célokkal. Folyamatosan neveljétek magatokat az egységre, ahogyan Krisztus egy volt az Atyával és egyen-egyenként, mindenki jobbítsa a reábízott talentumait. {TSA 23.1}   

Testvéreim, hadd lássa minden ember, hogy Krisztus tanításait életre váltjátok. Ha bármelyik munkás úgy gondolja, hogy az tökéletes, ahogyan ő teszi dolgait és testvérei nem becsülik bölcsességét és tapasztalatát, akkor ez határozott bizonysága annak, hogy ez az ember nem szelídséget és szívbéli alázatot tanul Krisztus iskolájában. Krisztus átformáló kegyelme mindig szelídségre és alázatra viszi az embert. Az Úr tőlünk függetlenül is el tudja végezni a munkát. Azt a nagy kiváltságot kaptuk, hogy munkatársai legyünk. Lehet más a vérmérséklet és mégis Istennel együtt dolgozók a munkások, egymással mind összhangban és amikor minden képességeteket beleviszitek a munkába, akkor fogjátok a legjobb eredményt elérni. Amikor az Úr munkáját végzitek, nem követhetitek saját véleményeteket, sajátságos elgondolásaitokat. Egyedül Krisztus dicsőségét szabad szem előtt tartanunk. Ne szóljatok olyanról, amit nem lehet megtenni, hanem azokról, amit Istentől kapott erővel lehetséges. „Enyém az ezüst és enyém az arany, azt mondja a Seregeknek Ura.” (Aggeus 2:8)  és: „enyém... a barmok az ezernyi hegyeken” (Zsolt 50:10). {TSA 23.2}   

Az Úr forrásai kifogyhatatlanok. Mi csak eszközök vagyunk a kezében. A neve által nagy dolgokat lehet tenni. „Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek. Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és legyetek nékem tanítványaim.” Annyira megszoktuk saját jellemtulajdonságainkat, hogy gyakran túl nagyra tartjuk önmagunkat, elégedetté válunk önmagunkkal és nem törekszünk annyira a jobbulásra, amennyire kellene. Az igazság által történő megszentelődés megkívánja, hogy naponta jobbítsuk módszereinket, beszédstílusunkat, magatartásunkat és lelkületünket. Ha az igazi szőlőtő vesszői vagyunk, akkor illatos virágokat hozunk és kívánatos gyümölcsöt termünk. Erőtlenségünkkel és tudatlanságunkban nem támaszkodhatunk önmagunkra. Nem szabad úgy gondolkoznunk, hogy már nincs mit javítanunk, mivel Krisztus iskolájában naponta tanulunk. Nem azt, hogyan érjük el a legmagasabb beosztást, hanem hogyan legyünk szelídek és alázatosak, hogyan legyünk tiszták, feddhetetlenek felülemelkedve közönségességen és szürkeségen. Kapcsolatban állunk a mennyei, az örök világgal és mindazt a világosságot, amelyet a mennytől kaptunk, be kell mutatnunk. Gondolataink nem ragadhatnak le közönséges témáknál, nem folyhatnak korlátozott mederben, hanem legyünk olyan tanulók, akik folytonosan egyre tisztábban látnak, egyre nemesebb és magasztosabb vágyakkal élnek. Döntések meghozatala és terveitek elkészítése előtt feltétlenül imádkozzatok és tanácskozzatok együttes szívvel, majd pedig, Krisztus lelkületével, egymással egyesülten fogjatok a munkának. Ha közületek akár egy is úgy dönt, hogy nem tud testvéreivel együttműködni és a véleménykülönbség miatt nem kíván együtt dolgozni, akkor egyértelmű, hogy milyen utat kell követni. Alázzátok meg magatokat Isten előtt, térjetek imára, mivel meghasonlott állapotban nem dolgozhattok és nem szabad dolgoznotok. {TSA 23.3}   

Legyen bárki, aki kitart makaccságában és akaratosságában, Isten elveszi tőle a Szentlelket és más fogja a neki szánt koronát viselni. Isten csak azokat fogadja el, akik hajlandók Krisztustól tanulni, akik tanulmányozzák Szavát és megtanulják a szelídség és alázatosság, az engedelmesség leckéit, az Isten útja szerinti munkálkodás engedelmességét és nem a saját korlátolt útjuk szerintit. Az Istenben végzett munka magán hordozza a menny ismertető jegyeit és jól láthatók az eredményei. Isten munkájában a személyes nézeteket alárendeltnek kell tartani. Minden dologban Krisztust kell legelső helyre tenni. Az igazság bemutatása, ahogyan az Jézusban van, olyan munka, amely kiállja az örökkévalóság próbáját. A különböző munkásoktól való, de tökéletes egészként mutatkozó munka, melyben minden egyes ember a saját részét végzi Üdvözítőnk dicséretét váltja ki. Munka vár ránk, amit el kell végezni és nem a legjobb dolog mindig szem előtt tartani a nehézségeket és a lehetetlenségeket. Folyton így szóljunk: „Jézus Krisztus által, aki megerősít bennünket, el tudjuk e munkát végezni.”   {TSA 24.1}   

Az Úr seregének kapitánya ledöntötte Jerikó falait és mennyei angyalok a szelídek és alázatosok részére mindig készenlétben állnak az akadályok eltávolításában, amikor a lélekmentés munkáját végzik. Igaz bátorsággal hatalmas munkát végezhetünk a Mesterért. Olyat, amelyre a mennyei mérce is ezt állapítja meg: jól és hűségesen végzett.  Az alapkőre ne vigyünk szénát, szalmát és pozdorját, hanem a legértékésebb anyagokat: aranyat, ezüstöt és drágaköveket, amelyek nem égnek el. (v.ö: 1Kor. 3:11-15)  Isten egyetlen munkása sem engedheti meg magának, hogy a mások ítélete iránt tiszteletet nem mutató, független ítélkezést megtűrjön szívében. Senki sem érezhet úgy, hogy mércéül lehet másoknak, vagy túlzottan nagyra tartsa magát, mivel Isten azt mondja Szavában, hogy másokat többre tartsunk önmagunknál. {TSA 25.1}   

A vallásos világban az én szeretete és az önhittség a legnagyobb próbatételeknek és viszálykodásoknak az alapja. Az angyal ismét és ismét ezt mondta nekem: „Tartsatok össze, tartsatok össze! Legyetek egy véleményben, egy ítéletben.” Krisztus a vezető és ti testvérek vagytok. Őt kövessétek. Járjatok világosságban, mivel Ő világosságban van. Akik Krisztus lábnyomában járnak nem   járhatnak sötétségben, de akik megszenteletlen önállóságba húzódnak félre, nem birtokolhatják Isten jelenlétét és áldását sem a munka során. Tiszta kezek, tiszta szív és megfelelő lelkület – ezek Istentől való ajándékok. Teljes erőtökből törekedjetek ezekre. Krisztus ezt mondja: „Nálam nélkül semmit sem tehettek.” {TSA 25.2}   

Isten nagyszerű munkát akar Afrikában. Egyetlen tervet sem szabad az Ő Végéremehetetlen bölcsessége nélkül készíteni. Miután imáitokkal és közösen együtt átgondoltátok munkátok terveit, dolgozzatok együtt Krisztusért. Ne ijedjetek meg a látszólagos nehézségektől, amelyek akadályként veszélyeket jelentenek útjaitokban. Megvan a munkátok megfelelő módja és Isten meg fogja ahhoz adni a vezetését. Ha tökéletes egységben dolgoztok, önzetlenül, önérdekmentesen, testvéri szeretetben, akkor Isten angyalai veletek lesznek. Ez az Isten munkája és Ő az egyenetlent el fogja egyengetni, utat készít számotokra és előtettek. A más országokban végzendő munkát halandó ember isteni bölcsesség nélkül soha sem képes véghezvinni. A Vezetőre tekintsetek, hogy mit parancsol és ha ez megvan, akkor kérdések nélkül engedelmeskedjetek.  Amint a hit egyszerűségében, Izrael Istene erejével haladtok egyre előbbre, azon nehézségeket, melyeket Sátán hegyeknek  tüntet fel, vakondtúrásokká válnak. A munkások könnyen juthanak olyan helyzetbe, ahol az isteni szeretet, erő és bölcsesség nem éri el őket, ahol nem kaphatnak segítséget tanácsokkal, a nehézségekben és a próbatételekben, mivel nem akarják megérteni és helyesen alkalmazni a menny gazdag kincsestárát. Dicsőíteni kívánják önmagukat és úgy vélik, saját útjaik tökéletesek és önelégültekké válnak. Az emberi bölcsesség ostobaság. Amikor az én teljesen eltűnik, akkor kaphat az ember új és gazdag tapasztalatot, amint a kereszt lábához letérdel, akkor veszi észre saját tökéletlenségeit, és ahogyan Krisztus tökéletességét szemléli, az énje semmivé válik. {TSA 25.3}   

A helyes ítélőképességű ember meglátja Krisztusban megnyerő szeretete tökéletességét. Ekkor fog Krisztus nyomot hagyni az elméjén és szívén, amely aztán meglátszik jellemében.  Az isteni gondolatok lenyomata a szívben elvégzi a munkáját és az életben is kifejezésre jut. Szorultságotokban jöjjetek Jézushoz, élő hittel szóljatok Hozzá. Ragadjátok meg isteni hatalmát, higgyjetek, csak higgyjetek és meg fogjátok látni Isten szabadítását.  Ha tanulni akartok, Isten megteszi, ha vezetést kívántok, az élő vizek forrásához visz benneteket. Az Üdvözító hív benneteket: „Tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos vagyok és nyugodalmat találtok lelketeknek.” Egyesek, akikért munkálkodtok, a saját maguk módján kívánják a munkát, azt gondolva, hogy az a legjobb, de ha Krisztus alázata, az Ő Lelke a tiétek, ha tisztelettel vagytok egymás iránt, akkor Isten képessé fog tenni benneteket, hogy számára a legjobban tetsző módon vigye tökéletességre a munkát. Mutassátok ki, hogy ti magatokat is taníthatók vagytok és hajlandók vagytok tanulni. {TSA 26.1}   

A legbizonyítóbb erejű lecke, amit azoknak adhattok, akikért munkálkodtok, akiket tanítani akartok a Krisztusi jellem. Legyen tökéletes összhang. Ez a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy az igazságnak hatalma a szívben. Dolgozzatok a saját lelketekért, amíg az ént nem győztétek le, amíg Krisztus el nem ismeri bennetek a saját képmását. Az Úr szőlőskertjében dolgozó minden munkásnak ez a kötelessége. Akik most Isten igazságával állnak elő, azok Krisztus oldalán foglalnak állást, egy szívvel, egy lélekkel, egyesült hangon, azonos dolgokat szólnak az igazság védelmében. Az Úr teszi mérlegre tetteinket, indítékainkat és nagy hatalmat ad azoknak, akik az Ővéi. Krisztus nem osztatott részekre. Ha Krisztus van egyik munkásban, elismeri a testvérében élő Krisztust. Akik követelőzők, hibakeresők, akik gonoszt gondolnak másokról, azok az ellenség munkáját viszik előbbre és lerontják azt, amit Isten már felépített. Minden széthúzás a sötétség hatalmát képviseli és azt mutatja, hogy Krisztus, a dicsőség reménysége nincs ezekben az emberekben. {TSA 26.2}   

Mindannyian, akik Krisztusban vannak, Krisztus munkáját végzik és állandóan Tőle tanulnak. Testvéreim! Misszionáriusok vagytok, és nagyon ezt kívánom: olyannyira változzatok meg, hogy az erős jellemvonásaitok ne tegyenek kárt az Isten ügyének. Az Úr sok dolgot felfedett nekem az új területeken ajánlott munkamódszereket illetően és megmutatta, hogy ha egy adott irányt követnétek, attól beszűkülne és elromlana a munka. Tökéletes összhang csak Krisztus bőséges kegyelme által létezhet. Az elbizakodottság gátolja a munkát. Legyetek példaképei azoknak, akik elfogadják az igazságot. Imámban azt kívánom, hogy adjon nektek az Úr világosságot, bölcsességet és az Ő igazságát. – 4 sz. levél, 1890. {TSA 27.1}