Üzenet egy Afrikában élő misszionárius feleségének

„Sunnyside”, Cooranbong {TSA 75}   

1898 április 27 {TSA 75}   

Kedves _____ húgom! {TSA 75}   

Elszomorított bennünket a hír, hogy férjed ott, a messzi Afrikában meghalt. Fogadd őszinte részvétünket. Aggódunk miattad, hogyan fogja befolyásolni munkádat. Szomorúan halljuk, hogy amikor oly kevés a munkás, el kellett veszítenünk két misszionárisunkat. Bizonyára nagyon lesújtott téged is ez a sorscsapás... {TSA 75.1}   

Nagy örömünkre szolgálna, ha oly hosszú távolléted után ismét láthatnánk téged. Légy szíves írj nekünk az egészségedről és a misszióról, amely most kevesebb munkással dolgozik. Nagyon szeretnénk tudni a részleteket a férjed és Carmichael testvér betegségével és halálával kapcsolatban. Olvastuk lapjainkban azon missziós terület történetét és arról is, hogyan munkálkodtok. Krisztus minden helyen és mindenkor veletek van és akik vele járnak, szent utakat követnek. Krisztus küldötteiként vele szenvedtek. Veszteség ért benneteket egy idegen országban. Szegény, nyomorult emberek halnak meg körülöttetek élelem és ruha hiányában, ami megszomorít benneteket. {TSA 75.2}   

Krisztus egész földi életében Istentől küldött misszionárius volt. A lelkek iránti szeretetét nem oltotta ki éhség, szomjúság vagy fáradtság. A világ legnagyobb Tanítója volt.  Azért jött, hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett. Örömünk van abban, hogy Isten munkatársai lehetünk, hogy alázatos eszközeiként használhat bennünket.  Saját tiszta, mennyei igazságainak sugarait juttatja eszünkbe, amelyek a világosságra és igazságra vágyó szegény lelkekhez eljuthatnak és ilyen világosságot és igazságot egyedől Ő képes adni.   {TSA 75.3}   

Mennyire hálás vagyok azért, hogy gyászotokban és ebben a megpróbáltatásban, az, Aki fájdalmak férfia volt, ismerte a szenvedést, gyakran viselt el éhséget és szomjúságot, Ő gondoskodhat rólatok szükségleteikben, próbáitokban, szenvedéseitekben és magányotokban. Az Úr Jézus a segítőtök és szívetek gyógyítója. A minden áldás adományozója fog megvigasztalni és megerősíteni titeket és mindenkit, aki a Tőle kapott megbízatása és munkája közben szenved. – 32 sz. levél, 1898. {TSA 76.1}