× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, vagy nincs lektorálva.

A hitetlenség hatása

A p.-i gyülekezet messze eltávolodott Istentől, ezért nem virágzik. A gyülekezet minden tagjának megvannak a terhei és csüggesztő gondjai, amelyeket hordozniuk kell. Ezeket azonban úgy kellett volna elviselniük, hogy ugyanakkor életben tartják Isten előtt a lelki életüket, anélkül, hogy másokat is gyengítenének a gyülekezetben. Ahelyett, hogy csökkentik, gyarapítaniuk kellett volna a gyülekezet erejét. C. testvér hozzáállása nem erősítette a saját vagy a gyülekezet hitét. Az ellenség javára tevékenykedett: csüggesztett és elbátortalanított. Sátán szünet nélkül szítja a hitetlenséget. Megjegyzi Krisztus hitvalló követőinek tévedéseit és bukásait, és Isten angyalait gúnyolja azokkal. Ő a testvérek vádolója, s annyit fog vádolásra késztetni közülük, amennyit csak lehetséges. Akik veszik a bátorságot, hogy felebarátjuk kertjét tartsák szemmel a sajátjuk gyomlálása helyett, azok kertjében bizonyosan annyira elburjánzik majd a sok gyom, hogy kiszorul onnan minden nemes növény. {5T 285.2}   

C. testvér jelen állapotában nem tud a világ világossága lenni. De még mennyire nem! Sőt, ő most a sötétség embere. Az ítéletkor kiderül majd, hogy meggondolatlan szavaival sokak szívében elvetette a kételkedés és gáncsoskodás, a bizalmatlanság magját, s tekintélyével sokakat elfordított az igazságtól. Tudatosan a sötétség közvetítője lett, terjeszti a gyanakvást, és csüggedést kelt az emberekben. Nincs Isten kedvére a viselkedése. Egyre kevésbé engedelmeskedik Isten Lelke serkentésének. Nagyon gyenge a hite, de hogyan is lehetne másképp, amikor szavaival szüntelenül a hitetlenséget erősíti? Míg kételkedéseket sugalmaz, ahelyett, hogy másokra engedné ragyogni a drága világosság sugarait, addig Sátánt támogatja. Ez a lelkület csaknem hitetlenné teszi, s ha vissza nem fordul, akkor azzá is válik. {5T 286.1}   

C. testvér beszéde és tettei meggondolatlanok. Hiábavaló szavak peregnek szüntelenül az ajkáról, amelyekkel még el kell számolnia Isten napján. Sátán oldalán foglal állást, ezért nem él benne Krisztus Lelke. Olykor rádöbben, hogy komoly hibát követ el, s értékes, aranyat érő perceket veszít, amelyeket szívének megtisztítására fordíthatott volna. Másokban keres gyengeségeket, mások hibáiból él, pedig ez nem más, mint lelki éhhalál. Minden ébredés olyan embereket is hoz a gyülekezetbe, akik csak félig-meddig térnek meg, névleg vallják ugyan az igazságot, de nem elégednek meg annak édességével. Mivel nélkülözik a kegyelmet, önzők, kemények és hajlíthatatlanok. Az ilyen emberekben sohasem lehet megbízni, mindig is hitünket meghazudtolva szólnak és tesznek. Az a gyülekezet, amely ilyen terhet cipel, megérdemli a szánakozást. A világ szembeszegül a gyülekezettel, és Sátán is szüntelenül hadat visel ellene. Ezért a méltatlan tagok hibáit vetik a hitben megalapozott Krisztus-követők szemére. {5T 286.2}   

Akik hisznek az igazságban, azoknak el kell határozniuk, hogy segíteni fogják, nem pedig hátráltatni azt a néhány testvérüket, akik a csüggedés terhe alatt tántorognak. A gyülekezet minden tagja féltőn őrködjék, hogy hitünk ellenségeinek ne nyíljék alkalmuk diadalmaskodni a tagok élettelen, visszaesett állapota miatt. Némelyek eljátszották a tekintélyüket, pedig kevés lemondással, komolysággal, lelkesedéssel hatalmas segítséget jelenthettek volna a jó oldalán. Ez a lelkesedés nem terem magától, komoly küzdelmek nélkül. Ha csak három megbízható ember maradt volna a gyülekezetben, akkor Istennel szoros kapcsolatban állva a világosság közvetítői lehetnének, és Ő majd növelné a számukat. Isten régebben zászlóvivőket támasztott ebben a gyülekezetben. Néhányan elköltöztek, néhány közülük meghalt, mások pedig lelki halottakká lettek: Sátánt szolgálják. Nem gondolnak arra, hogy egyre közelebb az idő, amikor minden ember munkájáról kiderül, hogy miféle volt. {5T 287.1}   

Ne feledjük, hogy mindenkit tettei szerint ítélnek meg. Amikor a végső elszámolás nagy napján megnyitják az életünkről vezetett feljegyzéseket, hogyan álltok majd helyt, hitetlenkedő, kétkedő, vádoló testvéreim? „Keményen beszéltek ellenem, mondja az Úr. Azt kérditek: Mit beszélünk ellened? Azt mondják: Értelmetlen dolog az Urat szolgálni, és mi haszna annak, hogy megtartottuk parancsait, és bűnbánatban jártunk a seregek Urának színe előtt?” (Mal. 3:13–14) Ez volt a ti szívetek gondolata is, és „a szív teljességéből szól a száj” (Mt. 12:34). Szavaitok szerint fognak felmenteni vagy elítélni titeket. A testvérek vádolása – Sátán pontosan ezt műveli bukása óta. Elcsüggesztitek a gyülekezetet, pedig a legjobb időkben is elég szűkében vannak a bátorságnak. Kifogásolható megvilágításba helyeztétek az igazságot, csaknem minden oldalról. Ezt teszi Sátán is. Nincs miért büszkélkednetek a szavaitokkal, mert arcpirulást, szégyent és kétségbeesést hoznak majd nektek azon a napon, amikor minden ember a tettei szerint kap jutalmat. {5T 287.2}   

C. testvér, feleséged hallja nyomasztó szavaidat, míg az ő gondolkodásmódja is átalakul a tiédhez hasonlóra. Csaknem teljesen megszűnt mindkettőtökben az Úr félelme. A hitetlenség magját veted, amely idővel majd bőséges termést hoz, és betakarítása nem lesz örömödre. Átadtad magadat az ellenségnek, hogy az ő eszközeként vezess másokat a kételkedésre és hitetlenségre. Egész tevékenységed csak Krisztus javainak tékozlása volt. Csípős megjegyzéseiddel büszkélkedsz, s azzal, hogy ügyesen tudod megzavarni az emberek gondolatait. Azt képzeled, hogy ez az okosság jele, pedig csak olyan éleselméjűség ez, amilyennel a sötétség fejedelme rendelkezik, s ugyanabban a büntetésben részesülsz, amelyet ő érdemel ki magának a ravaszságával. Korunk hajlik a hitetlenségre, félvállról veszi az istenfélelmet és az igaz vallásosságot. Ez Sátán tervei szerint alakul így, ezért amikor képességeidet a hitetlenségnek kölcsönzöd, akkor fogságba hurcol fondorlataival, hogy az ő munkáját végezd. {5T 288.1}   

Feleségedre súlyos küzdelem vár, hogy legyőzze az ellenség csapdáit, felülkerekedjék jellemhibáin, s egyúttal Istennek szentelve összes képességét, szilárdan az örök igazság szikláján vesse meg a lábát. Természettől fogva nem buzgó, te pedig olyan bizonytalan megvilágításban mutattad be neki a dolgokat, hogy horgony nélkül hányódik. Nem merít megnyugvást a hitből és reménységből, mert nem értelmesen jártas az igazságban. Nagyon befolyásolja őt a hitetlenség légköre, amely körülveszi, s ha végül is elkárhozik, vére a te kezedhez tapad. {5T 288.2}   

Ugyanolyan kétségbevonhatatlanul a Sátán munkáját végzed, mint bármelyik leplezetlen eszköze. A kétség, amelyet sokak gondolkodásában elültettél, megtermi majd gyümölcsét. Aratásod már érik a végső begyűjtésre. Akkor is büszke leszel rá? Most még az Úrhoz fordulhatsz, nyugalmat találhatsz Őbenne. De te olyan sokáig szoktattad magad a gáncsoskodáshoz, s ahhoz, hogy mindent hamisan állíts be, hogy komoly imába, szüntelen virrasztásba kerül majd, míg megtöröd ezt a második természeteddé vált szokást. Fáj a szívem érted és családodért. Az Úrnak nem tetszik a viselkedésed, naponta csak szomorúságot okozol neki. Meg kell térned, átalakult emberré kell lenned, máskülönben sohasem lesz tiéd a becses ajándék: az örök élet. {5T 288.3}   

***** {5T 289}