× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, vagy nincs lektorálva.

A fiatalokra leselkedő veszélyek

E. testvér, {5T 508}   

imáim Istenhez szállnak érted, s az üdvösséged miatt érzett aggodalom arra késztet, hogy újra írjak neked. Mélyen elszomorít az eseted, nem azért mert üldözöttnek, hanem mert megcsalt, félrevezetett embernek tartalak, akinek a lelkében nem él Krisztus képmása, és aki úgy csapja be magát, hogy biztos pusztulásba rohan. {5T 508.1}   

Ha szíveden viselnéd Isten ügyét, belátnád, hogy testvéreid csak a kötelességüket teljesítették veled szemben. Azt emlegeted, hogy lám, elmentél egy másik városba, s hogy férfi módra is tudsz viselkedni. A kiadó felelős vezetői csakis annyit várnak el tőled, hogy ott légy férfi, ahol vagy, ne alacsonyítsd le magad azzal, hogy bűnösökkel fogsz össze, s ne légy részes gonosz tetteikben. Ne sajnálkozz hát magad felett többé, hanem emlékezz a világ Üdvözítőjére! Gondolj a végtelen áldozatra, amelyet az emberért vállalt. Gondolj csalódására is, hogy miután ilyen áldozatot hozott értük, ők mégis olyanokkal szövetkeznek, akik gyűlölik Őt és az igaz tetteket. Azt választják, hogy a gonoszokkal együtt elégítik ki romlott vágyaikat, pedig ezzel örök pusztulásba döntik magukat. {5T 508.2}   

Te mindezt már hallottad tőlem. Olvastad már, mert megírtam neked, mégsem változtatott szíveden és életeden. Szembeszegültél a jóval, és megnyitottad szívedet a gonosz előtt. Az ellenség útjára tértél, s nem ragaszkodtál Istenhez, hogy erőssé tegyen, hogy ellenállhass gonosz csábításainak. Tegyük fel, hogy bosszúból megszakítod minden kapcsolatodat a gyülekezettel, mivel testvéreid megmondták neked az igazat. Kinek teszel kárt vele? Magadnak, vagy nekik? Bár szomorúságot okoz nekik, ha így viselkedsz, de a munka mégis változatlanul tovább fog haladni. Isten munkásokat támaszt mindenfelé, s nem függ sem tőled, sem bárki mástól, hogy Ő befejezze a munkát. Ha szíved nem ártatlan, ha Isten szemében nem tiszta a kezed, akkor nem dolgozhat együtt veled. Azt akarja, hogy az igazság éljen a szívedben és életedben, az igazság szövődjék a jellemedbe. {5T 508.3}   

Azt tanácsolom, hogy alázd meg szívedet és valld meg bűneidet. Fontold meg az ünnepélyes megbízást, amelyet Dávid adott halálos ágyán Salamonnak: „Most mindenek útjára lépek. Légy bátor, és bizonyulj férfinak! Tartsd szem előtt, amit az Úr, a te Istened parancsol! Járj az Ő útján! Tartsd meg parancsolatait, rendeléseit és ítéleteit, és kövesd bizonyságtételeit, amint írva van Mózes törvényében, hogy minden sikerüljön, amit csak teszel, amibe csak belefogsz.” (I. Kir. 2:2–3) Szívleld meg ezt az intést! Senki se tüntethesse fel előtted kedvező színben azt, ami rossz. Bár bűnt elkövetni szégyen, megvallani bűnünket nem szégyen, sőt inkább tisztesség. Ragaszkodj igazi egyéniségedhez, ápold a férfias méltóságot! Rázd le magadról a büszkeséget, az önteltséget, a hamis méltóságot, mert ezeket csak rettenetes következmények árán tarthatod fenn. {5T 509.1}   

Nem lármás dalolás, vidám társaság, élénkítő ital tehet téged férfivá Isten szemében. Nem ez vidítja fel szívedet betegségben, vagy bánatban. Csak az igazi vallásosság lehet vigaszod és megnyugvásod a bajban. A kiadóban megkövetelt fegyelem nem szigorúbb, mint amelyet Isten szava rótt rád. Istent nevezed talán igazságtalannak? Azt mered-e mondani, hogy kényúr, amiért előre megmondja, hogy a gonoszok nem léphetnek majd a színe elé? {5T 509.2}   

Milyen egyértelműen mutatja be Isten Igéje, hogyan bánik majd az Úr azzal az emberrel, aki nem öltötte magára a menyegzői ruhát, amelyet pedig Ő szerzett neki – Krisztus igaz tetteinek palástját. Az az ember azt gondolta, hogy a saját szennyes ruhája elég jó ahhoz, hogy az Úr színe elé lépjen, mégis kiutasították a menyegzőről, mert megsértette Istent, s viszszaélt könyörülő jóindulatával. {5T 509.3}   

Testvérem, a saját jó cselekedeteid nem lesznek elegendőek. Öltsd magadra Krisztus igazságos tetteinek palástját! Olyanná kell válnod, amilyen Krisztus. Gondolj a kíméletlen próbatételre, amelyen Krisztusnak kellett átesnie a kísértés pusztájában az étvágy dolgában. Teljesen legyengült a hosszas böjtöléstől, amelyet érted és értem vállalt. Küzdött, és legyőzte Sátánt, hogy megmentsen minket, s Isten erejét biztosítsa számunkra a vágyak és minden szentségtelen szenvedély legyőzéséhez. {5T 510.1}   

Kérlek, gondold meg ezeket! Ha a szeszes ital fogyasztásában csatlakozol azokhoz, akik megvetik Istent, képzeld magad elé Jézust, miközben elszenvedi az éhség legkínosabb gyötrelmeit, hogy meg tudja törni Sátán hatalmát, s lehetővé tegye az embernek, hogy ő is győzhessen. Ne feledd, hogy amikor az istentelenekkel – akik elutasítják az igazságot és visszautasítják az üdvösséget – szádhoz emeled a habzó sört, Jézus ott áll és látja mindezt – Jézus, akit Megváltódnak mondasz, akiben az örök életre szóló reményed összpontosul. Hogyan tudod ezt megtenni, hogyan lehet ennyire gyenge az erkölcsi felfogásod, miért nem ismered fel, hogy ezek a dolgok milyen hatást tesznek rád és másokra? Legünnepélyesebb fogadalmadat rúgod fel, és még arról beszélsz, hogy üldöznek! {5T 510.2}   

Amikor azok, akiket ellenállhatatlan erő indít, hogy valamiképpen megtörjék a gonosz hatalmát fiataljaink felett, szomorúan tudtodra adják, hogy ha nem változtatsz szokásaidon, nem maradhatsz Isten munkájában mint fordító, hogyan állhatsz előttük dacosan, a legkisebb megbánás nélkül? Miként tekint viselkedésedre az Üdvözítő, aki az életét adta érted? És mégis azt gondolod, hogy téged üldöznek? „Hiszen mindnyájunknak meg kell jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki-ki elvegye, amit testi életében érdemelt, aszerint, ami jót vagy gonoszt tett.” (II. Kor. 5:10) Amikor ott állsz majd a nagy és félelmetes bírói szék előtt, ahol nem lesz félreértelmezés vagy tévedés, akkor majd hallgatni fogsz. Egyetlen szóval sem tudod igazolni viselkedésedet. Bűnösen, kárhozatra ítélve, remény nélkül állsz majd ott, hacsak most meg nem szabadulsz bűneidtől, szorgalmasan bűnbánatot nem tartasz, s magadra nem öltöd Krisztus igaz tetteinek palástját. {5T 510.3}   

Hogyan is bánhattak volna veled másképp? Szeretlek és szánlak téged. De soha nem ejtenék ki a számon olyan hamisan együttérző szavakat, amelyekkel támogatnám lázadásodat, hogy dacolj azokkal, akiket Isten felelős állásokba helyezett. Túlságosan is a szívemen hordozom a sorsodat ahhoz, hogy azt mondhatnám neked, amit némelyek biztosan mondani fognak: semmilyen következménye nem lesz, ha tovább jársz ezen az úton – ha porig alázod férfiasságodat, és kitörlöd magadból Isten mását, ha becsapod magadat és gyalázatot hozol arra, aki vérével váltott meg. {5T 511.1}   

Krisztus így szól: „Aki győz, annak megadom, hogy velem üljön trónomon, amint én is győztem, és Atyámmal ülök trónján.” (Jel. 3:21) Te fogsz-e győzni, vagy az érzékiséged, vágyaid és szenvedélyeid győznek le téged? {5T 511.2}   

Ahhoz, hogy nyugodtan rád bízhassuk legfontosabb könyveink fordítását, s szent dolgokkal foglalkozz, a legszorosabb kapcsolatban kellene állnod Istennel, s teljesen az Ő szolgálatára szentelned magadat. Vajon nem ott kellene állnod, ahol a szent angyalok szolgálhatnának, ismeretet és bölcsességet adva neked, amint Isten adott Dánielnek? Ihletésükkel a megfelelő gondolatokat sugallnák neked, hogy helyesen végezhesd a fordítást! Önként tárod ki szívedet Sátán sugalmazásai előtt, magad választod Krisztus ellenségeinek társaságát, s mégis azt várod, hogy Isten csodát tegyen, s ne adjon át téged az ellenség hatalmának. Gonosz angyalok gyülekeznek köréd, de te hívod meg őket. Javaslatokat tesznek, te pedig elfogadod azokat. Amíg el nem határozod, hogy Isten akaratát cselekszed, addig nem kaphatod meg az Ő irányítását. {5T 511.3}   

Jézus elvárja mindazoktól, akik az Ő katonájának vallják magukat, hogy neki szolgáljanak. Elvárja tőled, hogy felismerd az ellenséget, s ellenállj neki, ne pedig a bizalmadba fogadd, s ezzel eláruld a szent megbízatást. Az Úr olyan helyre rendelt téged, ahol fölemelhet és nemesbíthet, ahol egyre alkalmasabbá válhatsz az Őérte végzett munkára. Ha mégsem ez történik veled, azt csak magadnak köszönheted. {5T 511.4}   

Az Úr háromféleképpen közli velünk akaratát, hogy irányítson bennünket, s alkalmassá tegyen arra, hogy mi is irányíthassunk másokat. Hogyan tudjuk megkülönböztetni hangját az idegen hangtól? Honnan tudjuk, hogy nem hamis pásztor szól-e hozzánk? Isten kijelenti nekünk akaratát igéjében, a Szentírásban. Felismerhetjük hangját gondviselése lépéseiben is – és fel is fogjuk ismerni, ha nem különítjük el a lelkünket tőle azáltal, hogy a saját akaratunk szerint járunk, ha nem megszenteletlen szívünk ösztönzéseire hallgatunk, míg az érzékeink annyira össze nem zavarodnak, hogy nem ismerjük fel többé az örökkévaló dolgokat, és az ellenség hangja annyira álcázott nem lesz előttünk, hogy Isten szavának fogadjuk el. {5T 512.1}   

Isten szavát továbbá a Szentlélek felhívásai által is hallhatjuk, aki benyomásokat kelt szívünkben, amelyek beépülnek a jellemünkbe. Ha bármiben kételyeid vannak, legelőször fordulj a Szentíráshoz. Ha igazán megkezdted a hit életét élni, ha igazán átadtad magadat az Úrnak, hogy teljesen az övé légy, akkor kezébe vesz, hogy akarata szerint alakítson, és tisztességes edényt formáljon belőled. Őszintén kívánnod is kell, hogy alakítható legyél a kezében. Kövesd Őt, bárhova vezet, akkor majd rábízod magadat, hogy munkálja benned céljait, de együtt is működsz vele: magad is félelemmel és rettegéssel műveled üdvösségedet. Testvérem, nehézségekkel találkozol majd, mert még nem ismered tapasztalatból a jó pásztor hangját, s emiatt kerülsz kétségek és veszedelmek közé – bár mostanra már fel kellene ismerned az Ő szavát. {5T 512.2}   

Az akarat edzése

Az igazi vallásosság összefügg az akarattal. Az akarat az emberi természet irányító ereje, ez uralkodik összes képességeinken. Az akarat nem ízlés, nem hajlam csupán, hanem döntő tényező, amely az emberekben az Isten iránti engedelmességet vagy engedetlenséget munkálja. {5T 513.1}   

Értelmes fiatalember vagy, olyanná akarod tenni az életedet, hogy végül alkalmassá válj a mennyei életre. Gyakran elcsüggedsz, amiért kevésnek találod magadban az erkölcsi erőt. A kételkedésnek is rabszolgája vagy, azonkívül régi, bűnös életed szokásai uralkodnak rajtad. Érzelmeid is szembeszegülnek veled, magasztosabb elhatározásaiddal, legünnepélyesebb ígéreteiddel. Minden valótlannak tűnik előtted. Kiegyensúlyozatlanságod miatt még azok őszinteségében is kételkedsz, akik jót akarnak neked. Minél inkább kételyek közt vergődsz, annál valószerűtlenebbnak látszik előtted minden, míg olyannak nem tűnik az élet, mintha sehol sem találnál szilárd talajt, amelyen megvethetnéd a lábad. Ígéreteid olyanok, akár a légvárak, s ugyanilyen valószínűtlen megvilágításban látod azok szavait és tetteit, akikben pedig bíznod kellene. {5T 513.2}   

Mindaddig veszélyben forogsz, amíg meg nem ismered az akarat igazi erejét. Hihetsz mindenben, meg is ígérhetsz mindent, de ígéreteid és hited mit sem ér, amíg akaratodat a hit és a cselekvés oldalán nem veted latba. Ha teljes akaraterőddel vívod a hit harcát, akkor győzni fogsz. Érzéseidre, benyomásaidra azonban nem támaszkodhatsz, mert ezek megbízhatatlanok, különösen fonák elképzeléseid miatt. Megszegett ígéreteid és be nem tartott fogadásaid tudata is gyengíti az önbecsülésedet, és mások beléd vetett bizalmát is. {5T 513.3}   

Mégsem kell kétségbe esned. Higgy eltökélten, még ha semmi sem tűnik igaznak és valóságosnak előtted. Nem szükséges említenem, hogy magadat hoztad ebbe a csöppet sem irigylésre méltó helyzetbe. Vissza kell szerezned az Istenbe és a testvéreidbe vetett bizalmadat! A te dolgod, hogy akaratodat alárendeld Jézus Krisztus akaratának, s amikor ezt megtetted, Isten azonnal magáénak tekint, s Ő műveli majd benned jókedve szerint a szándékot és a végrehajtást is (Fil. 2:13). Akkor természeted mindenestől Krisztus Lelkének uralma alá kerül. Még a gondolataid is Őneki lesznek alávetve. Nem tudsz uralkodni az indulataidon és érzelmeiden úgy, mint szeretnéd, de uralkodni tudsz az akaratodon, s ezzel teljes változást hozhatsz életedbe! Ha átengeded Krisztusnak az akaratodat, életed el lesz rejtve Krisztus által Istenben, s olyan erővel szövetkezel, amely minden fejedelemség és hatalmasság felett áll. Erőt nyersz majd Istentől, amely szorosan az Ő erejéhez rögzít, s új világosság, mégpedig az élő hit világossága válik elérhetővé számodra. Ehhez azonban akaratodnak Isten akaratával kell együttműködnie, nem pedig azoknak a társaidnak az akaratával, akik által Sátán megállás nélkül azon munkálkodik, hogy csapdába ejtsen és elpusztítson téged. {5T 513.4}   

Hajlandó vagy-e halogatás nélkül helyes kapcsolatba lépni Istennel? Így szólsz-e: „Jézusnak adom át az akaratomat, mégpedig most mindjárt”, s teljesen az Úr oldalára állsz-e attól a perctől kezdve? Ne hallgass a szokások, az étvágy és a szenvedélyek türelmetlen követeléseire! Ne adj lehetőséget Sátánnak, hogy így szóljon. „Nyomorult, képmutató ember vagy!” Zárd be ajtódat, hogy a gonosz ne tudjon vádolni, csüggeszteni. Mondd ezt: „Hinni fogok, sőt már most is hiszem, hogy Isten a segítségem” – s azt veszed észre, hogy Istenben diadalmaskodsz. Ha állhatatosan az Úr oldalán tartod az akaratodat, és minden érzelmed Jézus akaratának irányítása alá kerül, akkor erős sziklára lelsz. Időnként ugyan szükséges lesz akaratod utolsó morzsájára is, de mivel Isten fáradozik érted s Ő formál, úgy kerülsz majd ki a műhelyéből, mint tisztességre való edény. {5T 514.1}   

A hitről beszélj! Állj Isten oldalára, ne tedd lábadat az ellenség területére, s akkor az Úr lesz a segítőd! Megteszi érted, ami számodra lehetetlen. Így olyan leszel, mint a Libanon cédrusa. Életed nemessé válik, tetteidet pedig Istenben végzed. Olyan hatalom él majd benned, olyan komoly őszinteség és igaz odaadás, amely jól megmunkált eszközzé tesz Isten kezében. {5T 514.2}   

Naponta merítened kell az igazság forrásából, hogy megértsd az Úrban való öröm és boldogság titkát. Mégsem szabad elfeledned, hogy akaratod a rugója minden tettednek. Ezt az akaratot, amely igen fontos része az ember jellemének, a bűnbeeséskor Sátán uralmának engedtük át. Sátán pedig azóta is kénye-kedve szerint irányítja az ember akaratát és az ebből következő tetteket, az ember teljes romlására és nyomorúságára. Kimondhatatlan áldozata feljogosítja Istent, hogy kormányzása elveinek megsértése nélkül így szóljon: „Add át magadat nekem, add át nekem az akaratodat! Vond ki azt Sátán uralma alól, s én majd birtokba veszem. Akkor majd jóakaratom szerint munkálom benned az akarást és a tetteket is.” Amikor Krisztus gondolkodásával ajándékoz meg, akaratod olyanná válik, mint az övé. Jellemed is átalakul. Olyan lesz, mint Krisztus jelleme. Célod-e, hogy teljesítsd Isten akaratát? Akarsz-e engedelmeskedni a Szentírásnak: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem.” (Mk. 8:34) {5T 515.1}   

Lehetetlen Krisztust követni, ha nem mondunk nemet hajlamainknak, s nem tudjuk elhatározni, hogy Istennek engedelmeskedünk. Nem érzéseid, nem érzelmeid tesznek Isten gyermekévé, hanem ha teljesíted az Ő akaratát. Egy hasznos élet tárul eléd, ha akaratodat Isten akaratává teszed. Akkor férfiasan helytállhatsz majd, a jó tettek példaképeként. Akkor majd támogatod, nem pedig gyengíted a kegyelem uralmát. Segítesz rendet tartani, ahelyett, hogy megvetnéd azt és viselkedésed gondatlan életre ösztönözne. Isten félelmében mondom el neked, mivé válhatsz, ha Isten oldalára helyezed akaratodat: Isten munkatársa lehetsz (I. Kor. 3:9). Úgy végezheted feladatodat, hogy az majd megállja helyét az ítéletben. Megpróbálod-e? Fordulj hát vissza! Krisztus szeret téged és közbenjár érted. Add át magad most az Úrnak! Segítsd azokat, akiket őrködni állított ügye oltalmazására, ahelyett, hogy csak bánatot és csüggedést okoznál nekik! {5T 515.2}   

***** {5T 516}