× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

A TÁBORI ÖSSZEJÖVETEL UTÁN

A városban tartott tábori összejöveteleken ezrek hallják meg a lakomára szóló meghívást: „Jöjjetek, minden készen vár.” (Lk 14:17) Az érdeklődés felkeltése után ne hagyjuk abba az összejöveteleket, ne bontsuk le az összes sátrat, nehogy azt higgyék, hogy az összejövetel véget ért. Amikor százak érdeklődése felébredt, akkor végezhetjük el a legtöbb jót hű és buzgó fáradozással. Ezért úgy vezessük az összejöveteleket, hogy ébren tartsuk az érdeklődést. {6T 72.1}   

Az egyik tábori összejövetel alkalmával megvitattuk a kérdést, vajon folytassuke a sátoros összejöveteleket. Elmondtam testvéreimnek az egyik régebbi álmomat. Álmomban félig kész épületet láttam. A munkások összeszedték szerszámaikat, befejezetlenül akarták otthagyni, én azonban kérleltem őket, hogy fontolják meg a dolgot. „Az épület nincs kész”, mondtam, „gyertek vissza, dolgozzatok, míg tető alá nem hozzuk”. Vissza is tértek, folytatták az építkezést. A testvérek hallgattak tanácsomra, hogy maradjanak, s folytatták az összejövetelt. Eredményként többen elfogadták az igazságot. {6T 72.2}   

Nem elkerülhetetlen, hogy a tábori és sátoros összejövetelek költséges fáradozása eredménytelen legyen. Nem elkerülhetetlen kevés kévét takarítanunk be a Mesternek. Oly helységekben, ahol most bontják ki először a jelen igazság zászlaját, ma több embert fognak megtéríteni, mint ilyen igyekezettel azelőtt lehetett volna. Akinek a karja gyengülni látszik, azt mondom: Tartsátok szilárdan a lobogót. Hitünk sürget: Menjetek előre. Ne lankadjatok és kedveteket se veszítsétek. Aki szüntelenül előre halad, annak nem lesz gyenge a hite. {6T 72.3}   

A tábori összejövetel után olykor nehéz lesz néhány hétre ott tartanunk a főbb előadókat, hogy kiaknázzák a felkeltett érdeklődést. Lehet, hogy drága a helybér, s költséges lesz elég sátrat bontatlan hagynunk, hogy az összejövetel látszata fennmaradjon. Áldozathozatalba kerülhet, hogy néhány család hátra maradjon segédkezni az igehirdetőknek és bibliamunkásoknak, elbeszélgetni az emberekkel, tanulmányozni a Bibliát az összejövetelekre jöttekkel, meglátogatni az embereket, elmondva nekik az összejövetel áldásait, s hívogatni őket. Kétségtelenül nehéz lesz elég munkást biztosítani, hogy sikeresen folytathassuk működésünket. Mégis megéri a fáradságot. A tábori összejöveteleken kifejtett ilyen lelkiismeretes és fáradhatatlan igyekezetek szolgáltak eszközül a múltban, hogy életerős, tevékeny gyülekezeteket hozzunk létre. S pontosan ilyen komoly munkával kell eljutatnunk a harmadik angyal üzenetét nagyvárosaink lakosságához. {6T 73.1}   

Olykor néhány napig nagyszámú szónok vesz részt az összejövetelen s éppen, mikor már felkeltették az érdeklődést, csaknem valamennyien más összejövetelre sietnek, alig kéthárom igehirdetőt hagyva hátra, hogy ellensúlyozzák a családi sátrak lebontásának és elszállításának leverő hatását. Mennyivel jobb lenne hosszabb ideig folytatni a gyülekezéseket, ha a különböző gyülekezetekből összejöttek készek lennének négyöt héttel tovább maradni, segédkezni, s megtanulni, hogyan fáradozhatnak helyesen. Így értékes tapasztalttal térnének vissza gyülekezeteikbe. Mennyivel jobb lenne, ha a legnépesebb összejövetel szónokai, akik felkeltették az érdeklődést, ott maradnának, jól szervezett, huzamosabb fáradozással használni ki a helyzet előnyét. Ez a módszer megkövetelné, hogy több összejövetel legyen folyamatban, ami megakadályozna néhány embert, hogy valamennyi gyülekezésen részt vegyen. De ne feledjük, hogy „nem erővel, sem hatalommal, hanem az én Lelkemmel” kell befejezni a művet – mondja a seregek Ura. (Zak 4:6) {6T 73.2}   

Amikor a tábor területén véget érnek az összejövetelek, nem szabad félbehagynunk igyekezetünket. Új és meglepő tanításokat hirdetünk. Akik meggyőződtek üzenetünk igazságról, s el kívánják fogadni azt, azoknak eltökélt és szövevényes ellenállással kell szembeszállni. Lelkészeik, barátaik, ismerőseik mindent elkövetnek, hogy elfojtsák az igazság szívükbe vetett magját. Ezt nem szabad hagynunk. Azt sem, hogy az öntözés hiánya miatt elszáradjanak. {6T 74.1}   

A változások legtöbbször gyengítik az összejövetelek hatását. Hacsak lehetséges, folytassátok a gyülekezéseket a táborhelyen. De ha tanácsosnak látszik, hogy máshová költözzetek, helyezzétek át a sátrat megfelelő helyre, s folytassátok abban az igeszolgálatokat. Hozzunk létre hittérítő állomást. Biztosítsatok alkalmas helyet, s néhány munkás fogjon össze, alakítson hittérítő családot. Ez olyan rátermett, odaszentelt házaspár vezetésével történjék, akiknek a tekintélye gerincet kölcsönöz a munkának. {6T 74.2}   

A tábori összejövetelen felébredt érdeklődés kiaknázásához a tevékenységeink különféle ágazatát művelő segítők kellenek. Ezek az alkalmak váljanak képzőiskolává a munkások számára. Az ifjak hadd dolgozzanak együtt a tapasztaltabb munkásokkal, akik imádkoznak velük, s türelmesen tanítják őket. Megszentelt életű nőknek kellene házrólházra járva bibliamunkával foglalkozniuk. Néhányuk iratterjesztőként működhet, irodalmunkat árusítva, s bölcsen ajándékozva azoknak, akiknek nincs pénzük. {6T 74.3}   

Néhány munkás járjon el más egyházak összejöveteleire, s ha alkalom kínálkozik, szólaljanak fel. Jézus, alig tizenkét évesen, elment a papok és rabbik iskolájába, a templomban, s kérdéseket tett fel. Itt naponta tanítás folyt, a mi bibliatanulmányozásunkhoz hasonlóan. Jézus, mint tanuló, kérdéseket tett fel, melyek azonban friss anyagot szolgáltattak a tanult papoknak, melyen elmélkedhettek. Ma is nyílik erre alkalom. Buzdítsunk eszes ifjakat, hogy járjanak el a keresztény ifjak szövetségébe, nem vitázni, hanem, hogy együtt tanulmányozzák velük a Bibliát, s elgondolkoztató kérdéseket tegyenek fel. {6T 74.4}   

Ha minden tábori összejövetel után komolyan, erőteljesen folytattuk volna a különféle tevékenységeket, sokkal több lelket gyűjtöttünk volna be az összejöveteleken elvetett magok gyümölcseként. {6T 75.1}   

Az igehirdetők ismerkedjenek meg az emberekkel, s olvassák fel nekik Krisztus értékes szavait. Magasztalják előttük a megfeszített Krisztust, s rövidesen azok, akik a sátorban hallották igehirdetőinktől a figyelmeztetés üzenetét, s meggyőződtek igazáról, kérdéseket tesznek fel, hogy tájékozottabbak legyenek. Ekkor jön el az ideje szerényen és tisztességtudóan megfelelni mindenkinek, aki reménységetekről kérdőre von titeket. Nem szolgai, hanem óvatos félelemmel, nehogy meggondolatlanul szóljunk. Tárjátok eléjük az igazság teljes szépségét, egyszerűségét és halálos komolyságát. Adjatok enniük idején, mindenkinek a maga eleségét. {6T 75.2}   

Ez a tevékenységünk megköveteli, hogy úgy őrködjünk a lelkek fölött, mint akikről számot kell adnunk. Krisztus gyengédsége itassa át a munkás szívét. Ha szereted az embereket, akkor azt gyengéd gondoskodással be is bizonyítod. Akkor alázatos, komoly, szívből fakadó imát ajánlsz fel azokért, akikhez ellátogatsz. Krisztus szeretetének illata nyilvánul majd meg az igyekezetedben. Az fog együttműködni az önzetlen munkással, aki életét adta a világ életéért, hogy mély benyomást tegyen az emberek szívére. {6T 75.3}   

Az örömhírt hirdető feladata

Az örömhír hirdetőjének az a feladata, hogy tanítsa az Írásokat, együtt imádkozzék a családokkal, s igehirdetéssel elegyítse e kettőt. Ha kihagyják az első két feladatot, az igehirdetés jórészt hiábavaló lesz. Személyes fáradozással kerüljetek közel az emberekhez. Tanítsátok őket, hogy Isten szeretetének be kell hatolni a családi élet szentélyébe. {6T 76.1}   

Ne tulajdonítsatok magatoknak semmi dicsőséget. Ne dolgozzatok felemás értelemmel – ne igyekezzetek egyszerre szolgálni magatokat és Istent. Tartsátok magatokat elrejtve. Szavatok késztesse a megfáradtakat s megterhelteket Jézushoz hozni terheiket. Úgy dolgozzatok, mintha látnátok őt, aki jobbotok felől áll, s minden szükségben kész rátok ruházni eredményességét és mindenható erejét. Az Úr a tanácsadótok, vezetőtök, üdvösségetek szerzője. Diadalmasan előttetek jár, hogy győzelmet arasson. {6T 76.2}   

Az országutakon és a sövények mentén

Jézus azt parancsolja népének, hogy menjenek ki az országútra és a sövények mentére, kényszerítsenek be mindenkit, hogy megteljék a háza. (Lk 14:23) {6T 76.3}   

Először az országutakon kell hangoztatnunk az örömhír lakomájára hívást. Azoknak kell átadnunk, akik azt állítják, hogy a keresztény élet országútját róják – különböző egyházak tagjainak. „Akinek van füle, hallja mit mond a Lélek a gyülekezeteknek.” (Jel 2:7) Az egyházakban vannak igaz és hamis istentisztelők. Fáradozzunk azokért, kik elveszítették első szeretetüket, lelki dolgok iránti, első lelkesedésüket. Azok elé a hitvalló keresztények elé kell tárnunk a figyelmeztetést, akik vétkeznek Isten törvénye ellen. Feltétlen adjuk át nekik az üzenetet. {6T 76.4}   

Az Úr mondja: „A sárdisbeli gyülekezet angyalának is Írd meg: Ezt mondja az, akinél van az isteni hét lélek és a hét csillag: Tudom a te dolgaidat, hogy az a neved, hogy élsz, és halott vagy. Vigyázz, és erősítsd meg a többieket, akik haló félben vannak, mert nem találtam a te cselekedeteidet Isten előtt teljeseknek. Megemlékezzél azért, hogyan vetted és hallottad, és tartsd meg, és térj meg. Hogyha tehát nem vigyázol, elmegyek hozzád, mint a tolvaj, és nem tudod, mely órában megyek hozzád.” (Jel 3:13) {6T 77.1}   

Mindannak hirdetnünk kell az utolsó egyháznak szóló üzenetet, aki kereszténynek tartja magát. A laodíczeai üzenetnek kétélű kardként el kell jutnia valamennyi egyházhoz: „Tudom a te dolgaidat, hogy te sem hideg nem vagy, sem hév. Vajha hideg volnál vagy hév! Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek téged az én számból. Mivel ezt mondod: gazdag vagyok, és meggazdagodtam, és semmire sincs szükségem, és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult, nyavalyás, szegény, vak és mezítelen. Azt tanácsolom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy, és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttasson ki a te mezítelenségednek rútsága, s szemgyógyító írral kend meg a te szemedet, hogy láss. Akiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem: légy buzgóságos azért, és térj meg.” (Jel 3:1519) Kötelességünk hirdetni az üzenetet. Feszítsük meg minden erőnket, hogy figyelmeztessük az egyházakat. {6T 77.2}   

Fáradozzunk más egyházak lelkészeiért, Isten meg akarja menteni őket. Akár mi magunk, ők is csak hit és engedelmesség által nyerhetik el a hallhatatlanságot. Buzgón munkálkodjunk hát értük, hogy ők is részesülhessenek benne. Isten különleges szerepet szánt nekik a jelen munkában. Azok között szeretné látni őket, akik megfelelő időben eledelt adnak háza népének. Miért is ne vehetnék ki részüket e munkából? {6T 77.3}   

Lelkészeink közelítsék meg a többi felekezetek papjait. Imádkozzatok értük és velük, mert Krisztus értük is közbenjár. Komoly felelősség ez. Krisztus hírnökeiként viseljük őszintén szívünkön a nyáj e pásztorainak ügyét. {6T 78.1}   

A keresztutakon elhangzó felhívást mindannak hirdetnünk kell, aki szerepet játszik a világ dolgaiban. A tanítóknak és a nép vezetőinek is. Világos, érthető üzenetet kell átadnunk azoknak, akik súlyos felelősséget viselnek a közéletben – orvosok és tanítók, ügyvédek és bírók, köztisztviselők és üzletemberek. „Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért?” (Mk 8:3637) {6T 78.2}   

Sokat beszélünk, sokat írunk az elhanyagolt szegényekről. Nem kellene tán kissé figyelmet szentelnünk az elhanyagolt gazdagokra is? Sokan reménytelennek tartják ezt az osztályt, s édeskeveset tesznek azok szemének megnyitásáért, akiket az ellenfél hatalma megvakít és elkápráztat, s akik kihagyják számításaikból az örökkévalóságot. Jómódú emberek ezrei szállnak sírjukba figyelmeztetés nélkül, mert külső látszatból ítélik meg, s reménytelen esetként kerülik őket. Tudtomra adták, hogy ha mégannyira is közömböseknek látszanak, mégis legtöbbnyire megterhelt lelkű emberek ezek. Gazdagok ezrei éheznek a lelki táplálék hiánya miatt. A közélet emberei közül sokan tudják, hogy valami hiányzik életükből. Kevesen járnak templomba, mert azt tartják, hogy nem válik javukra. Az ott hallott tanítás nem érinti meg lelküket. Ne törekedjünk hát a személyes munkára érdekükben? {6T 78.3}   

Lesz, aki azt mondja: Nem érhetnénk el őket csak a kiadványainkkal? Sok embert azonban lehetetlen így elérnünk. Itt személyes érintkezésre van szükség. Figyelmeztetés nélkül kelle pusztulniuk? Nem így volt az régen. Isten elküldte szolgáit a magas tisztségek viselőihez, azzal az üzenettel, hogy csak az Úr Jézus Krisztusban találhatnak békét és nyugalmat. {6T 78.4}   

A mennyek Felségese eljött a világra megmenteni az elveszett, elbukott emberiséget. Igyekezete nemcsak a társadalom kitaszítottjaira terjedt ki, hanem a magas állású emberekre is. Tapintatosan hozzáférkőzött a magasabb osztályokhoz, akik nem ismerték Istent, és nem tartották meg parancsait. {6T 79.1}   

Ugyanígy folyt tovább a munka Krisztus mennybemenetele után. Gyengédség tölt el, ha az Úr Kornéliusz iránti érdeklődéséről olvasok. Magas állású ember volt, a római hadsereg tisztje, de lelkiismeretesen ragaszkodott az összes előtte ismert világossághoz. Az Úr külön üzenetet küldött hozzá a mennyből, s Péternek is üzent, hogy látogassa meg és világosítsa fel. Szolgáljon komoly bátorításul számunkra ilyen igyekezetünkben, ha Istennek azok iránti szánalmára és gyengéd szeretetére gondolunk, akik imával keresik a világosságot. {6T 79.2}   

Sok olyan embert mutattak meg nekem, akiket, mint Kornéliuszt, Isten gyülekezetéhez kíván kapcsolni. Szívük Isten parancsolattartó népéhez húz, a világhoz fűződő szálak azonban szorosan tartják őket. Nincs bennük erkölcsi bátorság egyszerűbb emberekkel foglalni azonos állást. Tegyünk különös erőfeszítéseket értük, akik különleges figyelemre szorulnak felelősségük és kísértéseik miatt. {6T 79.3}   

A nekem adott világosságból tudom, hogy a félreérthetetlen így szól az Úrt kell hirdetnünk most a világ hatalmas és tekintélyes embereinek. Felügyelők ők, akiknek Isten fontos megbízást adott. Ha elfogadják Isten hívását, ügyében használja majd fel őket. {6T 79.4}   

Vannak olyan világfiak, akik istenadta szervezőtehetséggel rendelkeznek, melyre szükségünk van az utolsó napok munkájának fejlesztéséhez. Olyan emberekre is szükségünk van, akik átvehetik az intézmények igazgatását, akik egyházterületeinken vezetők és nevelők lehetnek. Isten olyanokat hív, akik előretekintenek s észreveszik az elvégzésre váró feladatot, akik megbízhatón kezelnék pénzügyeinket. Oly férfiakra, akik minden elképzelhető veszedelemben és válságban sziklaszilárdan állnak az elvek mellett. {6T 80.1}   

Isten ügyének szüksége van most, amint az elmúlt időkben is szüksége volt, olyan tehetségekre, melyeket Isten rendelkezésünkre szándékszik bocsátani. De oly sok önzést szőttek intézményeinkbe, hogy az Úr nem hatott oda, hogy a műhöz kapcsolja azokat, akiknek már most itt kellene lenniük köztünk. Látja, hogy nem ismernénk fel, s nem becsülnénk meg eléggé őket. {6T 80.2}   

Isten komoly, alázatos munkásokat hív, akik eljuttatják az igazságot a műveltebb osztályokhoz. Nem lehet félvállról vett, alkalomadtán végzett munkával Krisztushoz vonni a gazdag, világot szerető, világot imádó lelkeket. Olyan férfiaknak és nőknek kell határozott, személyes erőfeszítést kifejteniük, akiket átitat a lélekmentő lelkület, akik nem lankadnak, és nem csüggednek el. {6T 80.3}   

Tartsunk imaórákat, kérjük az Urat, nyisson utat az igazság előtt, hogy behatolhasson az erődített állásokba, ahol Sátán állította fel trónját, s hogy oszlassa el az árnyékot, melyet az ellenfél azok útjára vetett, akiket igyekszik megcsalni és elpusztítani. Miénk a biztosíték: "Igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése” (Jak 5:16) {6T 80.4}   

Kérjük meg testvéreinket, hogy imádkozzanak azokért, akikért fáradozunk, hozzuk a gyülekezet elé őket, mint könyörgésünk tárgyait. A gyülekezet tagjainak pontosan arra van szükségük, hogy eltereljék figyelmüket kicsinyes nehézségeikről, és átérezzék a személyes felelősséget, a halálra készek személyes szívükön hordozását. Válasszatok magatoknak más, majd megint más valakit. Kérjétek naponta Isten irányítását, tárjatok mindent az Úr elé, és fáradozzatok az isteni bölcsesség szerint. Ha ezt teszitek, Isten nektek adja a Szentlelkét, hogy meggyőzze és megtérítse őket. {6T 80.5}   

Egyesek különösen alkalmasak a műveltebb osztályok közti fáradozásra. Keressék az Urat naponta, gondolkozzanak, miként közelíthetnék meg ezeket az embereket. Nemcsak felületes ismertség kell ide, hanem személyes igyekezettel és élő hittel megragadni őket, mély szeretetet, valódi aggodalmat mutatva lelkük iránt, hogy tudomásukra hozzák az igazságot, amint az Isten szavában áll. {6T 81.1}   

Ezeknek az osztályoknak eléréséhez a hívők maguk váljanak élő levelekké, akiket ismer és olvas minden ember. Nem képviseljük az igazság felemelő, nemesítő voltát olyan tökéletesen, mint képviselhetnénk. Veszély fenyeget, hogy szűklátókörűek és önzők leszünk. Félveremegve, hátha elbukunk, mindig emlékezzünk erre. {6T 81.2}   

A műveltebb osztályokért fáradozók mindig viselkedjenek igaz méltósággal. Ne feledjék, hogy angyalok kísérik őket. Tartsák értelmük es szívük kincsesházát színültig töltve a Szentírás érveivel. Függesszétek emlékezetetek csarnokába Krisztus értékes szavait. Becsüljük többre őket, mint ezüstöt vagy aranyat. {6T 81.3}   

Ne titkoljuk, hogy hetediknapi adventisták vagyunk. Az igazságnak van miért szégyellni minket, mert tetteink nem állnak összhangban tiszta elveivel; de nekünk sohasem kell szégyellnünk az igazságot. Amikor csak alkalom nyílik, valld meg hitedet. Feleljetek meg mindenkinek, aki reménységetekről kérdőre von titeket. De ezt szerényen és tisztességtudóan tegyétek. {6T 81.4}   

Ha szüntelenül Krisztus értünk hozott elfedező áldozatának tudatában élünk, akkor készen állunk másokat is odavezetni Isten Bárányához, aki elveszi a világ bűnét. Hirdessük Krisztus vérének hathatós voltát – mi is ezen át nyertünk bűnbocsánatot. Csakis így érhetjük el a magasabb osztályokat. {6T 81.5}   

E munkában sok rosszallással kerülünk szembe, számos leverő felfedezést teszünk. Krisztus mondta, hogy könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagoknak Isten országába jutni. Istennek mégis minden lehetséges. Tud és akar emberi eszközökön át hatni a gazdagok gondolkodására, akik a pénzszerzésre szentelik életüket. {6T 82.1}   

A mennyei mindenség régóta vár, hogy együttműködhessék az emberekkel ebben, amit mindeddig mellőztek, elhanyagoltak. Sokan, akik ebbe fogtak, csüggedten abbahagyták, holott ha kitartottak volna, sok esetben sikeresek lettek volna. Akik hűen folytatják ezt a tevékenységet, azok elnyerik Isten áldását. Krisztus igazságossága halad előttük, és Isten dicsősége lesz utóvédjük. {6T 82.2}   

Csodákat kell előidéznünk az igazi megtérés terén, csodákat, melyeket most nem látunk előre. A föld legnagyobb emberei nem esnek kívül Isten csodatevő hatalmán. Ha Isten munkatársai kihasználják a lehetőséget, hogy bátran és megbízható emberek módjára végezzék kötelességüket, akkor Isten meg fog téríteni vezetőket, szellemóriásokat és tekintélyes embereket. A Szentlélek hatalma által sokan elfogadják majd az isteni elveket. Ha a gazdag Jézus szépségére, igénytelenségére és önfeláldozására függeszti tekintetét, akkor – ellentétben az öntelt gazdagokkal – nyomorultnak és szánalomra méltónak, szegénynek, vaknak és mezítelennek látja majd magát. Annyira összezsugorodik az önbecslése, hogy többre tartja magánál Jézust, és megragadja az örök életet. {6T 82.3}   

Az igazsághoz térve, Isten kezében az igazság hirdetésének eszközévé válik. Súlyos felelősséget fog érezni elhanyagolt osztályának tagjai iránt. Megérti, hogy rábízták az örömhír terjesztését azok között, akik a világot tették mindenükké. Istennek szentelik idejüket, pénzüket. Javakat hoznak kincstárába, tehetséget és tekintélyt térítenek az igazsághoz. A gyülekezethez új hatékonyság és erő csatlakozik. {6T 82.4}   

***** {6T 83}   

Krisztus utasítja hírnökeit, hogy menjenek el a mellékösvényekre és a sövények mellé, a föld szegényeihez és alázatosaihoz is. Sokan közülük nem tudják, mit kell tenniük, hogy megmeneküljenek. Sokan bűnbe süllyedtek. Sokan nyomorultak. Mindenféle betegség gyötri testüket, lelküket. Sóvárognak enyhülés után, de Sátán azzal kísérti őket, hogy keressék a testi kívánságok kielégítésében, és romlásba, halálba vezető élvezetekben. Arra költik a pénzüket, ami nem kenyér, s a keresetet arra, ami jól nem laktat. Nem szabad elmellőznünk őket. {6T 83.1}   

Isten parancsainak megvédéséhez, s a törvényen ütött rés kijavításához elegyítsük a szenvedők iránti szánakozást. Azt tanítsuk, hogy mindenekfölött szeretnünk kell Istent. Szerezzünk tisztességet a teremtés emlékművének, melyet szentségtelenül a földre tipornak, s ezzel karöltve tanúsítsunk könyörületet, jótékonyságot s a leggyengédebb szánalmat a szenvedők és bűnösök iránt. {6T 83.2}   

Amely helységben terjesztjük az igazságot, a kezdetkezdetétől tegyünk határozott lépéseket, hogy hirdessük az örömhírt a szegényeknek, és gyógyítsuk a betegeket. Ha hűségesen végezzük, ez sok olyan embert hoz a gyülekezetbe, akik üdvözölni fognak. {6T 83.3}   

A házrólházra munkálkodó előtt lehetőség nyílik a sokrétű szolgálatra. Imádkozzanak a betegekért, s tegyenek meg minden tőlük telhetőt szenvedésük enyhítésére. Fáradozzanak az egyszerű emberek, a szegények, az elnyomottak között. Imádkozzunk a tehetetlenekért és a tehetetlenekkel, akikben nincs elég akaraterő, hogy megfékezzék szenvedélyeik által megrontott étvágyaikat. Végezzünk lelkiismeretes, kitartó munkát azok megmentéséért, akikben felébredt az érdeklődés. Sokakat csakis az önzetlen szívélyesség tetteivel érhetünk el. Először testi ínségükön kell enyhítenünk. Amikor látják önzetlen szeretetünket, könnyebben hisznek Krisztus szeretetében is. {6T 83.4}   

A lélekmentő betegápolók a legalkalmasabbak erre, de mások is segítsenek nekik. Ezek, bár nem képzett és tapasztalt ápolók, megtanulhatják munkatársaiktól az ápolás legjobb módszerét. {6T 84.1}   

Bővében vagyunk a beszédnek, az álszenteskedésnek és az öndicséretnek, holott ezek sosem fognak lelkeket nyerni Krisztus számára. A tiszta, a megszentelt, az olyan szeretet, mint amilyen Krisztus életében látszott, hasonló a szent illatszerhez. Akár Mária kenete, jó illattal tölti be az egész házat. A szónoki képesség, az igazság ismerete, a ritka tehetségek, szeretettel elegyítve, mindmegannyi becses adottság. De rátermettség, vagy a legkiválóbb tehetség magában nem töltheti be a szeretet helyét. {6T 84.2}   

Isten munkásaiban ez a szeretet nyilvánuljon meg. Isten, és azok szeretete, akikért Krisztus meghalt, olyan eredményeket ér el, amilyet elképzelni is alig tudunk. Akik nem ápolják magukban ezt a szeretetet, nem lehetnek eredményes lélekmentők. {6T 84.3}   

***** {6T 84}   

A Krisztus mellett döntőket állítsuk munkába, hogy fáradozzanak a bűneik miatt halálukon levő emberekért. Ahol az igazság hirdetésére az emberek felriadtak s megtértek, az új hívők azonnal csatlakozzanak a jótettek gyakorlásához. A Biblia igazságának hirdetésével együtt, kezdjük el a gyakorlati istenfélelem cselekedeteit is. Ahol gyülekezetet alapítunk, kezdjük a lélekmentést az elhagyatottakért és a szenvedőkért. {6T 84.4}   

Szegényeinkről való gondoskodás

Isten parancsolja, hogy „cselekedjünk jót mindenekkel, kiváltképpen pedig a mi hitünknek cselédeivel.” (Gal 6:10) Jótékonyságunkkal különösen azokat segítsük, akik az igazság hirdetésének eredményeképp meggyőződtek és megtértek. Gondoskodjunk azokról, akikben van erkölcsi bátorság az igazság elfogadásához, s ezért veszítik el állásukat, vagy nem kapnak munkát, hogy eltarthassák családjukat. Tegyünk lépéseket a méltó szegények segélyezésére. Szerezzünk állást azoknak, akik szeretik Istent és megtartják parancsait. Ne hagyjuk őket magukra, nehogy azt gondolják, hogy szombaton is dolgozniuk kell, vagy kénytelenek lesznek éhezni. Akik az Úr oldalán foglalnak állást, azoknak melegszívű, szerény, önfeláldozó népként kell megismerni a hetediknapi adventistákat, akik jókedvvel és örömmel szolgálják ínséges testvéreiket. Éppen ezekről beszél az Úr, mikor így szól: „A szegény bujdosókat házadba bevigyed.” (Ésa 58:7) {6T 85.1}   

A gyülekezet tisztviselői és munkásai

Válasszuk nagy körültekintéssel az új gyülekezetek tisztviselőit. Legyenek alaposan megtért férfiak és nők. A legalkalmasabbakat válasszuk tanítóknak, akik szolgálni tudnak mind az Igével, mind tetteikkel. Minden ágazatban nagy a szükség a megbízható munkásokra. {6T 85.2}   

Sohase engedjük lelohadni a lelkesedést. Találjatok módszereket, melyek mély és életerős buzgalmat lehelnek az új gyülekezetbe. A gyülekezet minden tagja éljen egyéni felelőssége tudatában. Dolgozzék mindenki képessége legvégső határáig a gyülekezet megerősítésén, és hogy olyan élénkké tegyék az összejöveteleket, ami vonzza a kívülállókat, s felkelti érdeklődésüket. Mindenki tartsa bűnnek a lelkesedés lanyhulását, mikor az élő Igéből oly szent és komoly igazságoknak vagyunk birtokában, melyeket újra meg újra el kell ismételnünk. Véssük mindenki elméjébe annak szükségét, hogy a Szentlélek keresztelje meg a gyülekezet tagjait, s megszentelődjenek, hogy az Úr által ültetett erős, növekvő gyümölcsfák legyenek. {6T 85.3}   

Isten igénytelen, önfeláldozó munkásokat hív, akik arra szentelik istenadta idejüket, hogy felkutassák az embereket, küzdjenek értük, őrködjenek fölöttük, mint akikről számot kell adniuk. Ilyenek gazdag lelki életre jutnak. Amikor hirdetik Isten szavának értékes igazságait, nekik is megnyílik a szívük az Ige befogadására. A mindentudó tanító fogja tanítani őket. {6T 86.1}   

Krisztus forrást fakasztott a bűnös, szenvedő világ számára, s hangzik az isteni könyörület hangja: „Aki szomjúhozik, jöjjön énhozzám és igyon.” Ingyen kaphattok az élet vizéből. Aki hallja hívjon: Jöjj el. Aki szomjúhozik, jöjjön el. Minden ember, nők csakúgy, mint férfiak hangoztassák ezt az üzenetet. Akkor majd eljut a föld puszta helyeire. Beteljesedik az Írás: „Azon a napon az Úr forrásokat fakaszt a völgyek ölén, és folyókat a sivatag földön s örömmel merítetek vizet a szabadító kútfőből.” (Ésa 41:18; 43:1920; 12:3) {6T 86.2}