× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

A MENNYEI TANÍTÓ SZAVAI

Egy este népes csoport között voltam, ahol a nevelés foglalkoztatott mindenkit. Sokan tiltakoztak a nevelés régi módjának megváltoztatása ellen. Egyik régi oktatónk tartott beszédet. Ezt mondta: Az egész szombattartó adventista testület viselje szívén a nevelést. Az iskola jellegét érintő döntéseket ne bízzuk teljesen az igazgatókra és a tanítókra. {6T 162.1}   

Sokan szenvedélyesen pártfogásukba vették a hitetlen szerzők tanulmányozását, épp azokat a könyveket, melyeket az Úr helytelenített, s melyeket ezért semmi körülmények között sem hagyhatunk jóvá. Hosszú, heves beszélgetés és vita után oktatónk lépett az előtérbe. Kezébe vette a könyveket, melyekről azt hajtogatták, hogy elengedhetetlenek a magasabb műveltséghez. Így szólt: „Találtoke itt olyan nézeteket és elveket, melyek tanácsossá teszik diákok kezébe helyezésüket. Sátán hazugságai könnyen elbájolják az értelmet. Ezek a művek megutáltatják velük az Isten Igéjébe mélyedést, és semlegesítik az Ige hatását. Az ember a szokások rabja. Ne feledjétek, hogy a helyes szokások áldás lesznek mind jellemetekre tett hatásukkal, mind mások javára a példamutatásotokkal. A helytelen szokások, ha gyökeret eresztenek, zsarnokká válnak, s foglyul ejtik a gondolkodást. Ha soha ilyen könyvet nem olvastatok volna, sokkal jobban megértenétek a minden más könyvnél értékesebb Bibliát, mely egyedül nyújt helyes elgondolásokat a magasabb műveltségről. {6T 162.2}   

Nem bizonyít semmit, hogy szokásos e szerzőket a tankönyvek közé venni, de az sem, hogy e szokás tiszteletreméltó kort ért el. A hosszú használat nem teszi őket szükségszerűen biztonságossá vagy elengedhetetlenné. Ezreket vezettek oda, ahova az ellenfél Ádámot s Évát vitte, az Isten tiltotta tudás fájához. Arra késztetik a diákokat, hogy más, szükségtelen tárgyak kedvéért abbahagyják a Szentírás tanulmányozását. Akiket így neveltek, ha valaha is alkalmassá válnak a lelkekért folyó munkára, előbb sók mindent el kell felejteniük abból, amit tanultak. Azt tapasztalják, hogy feledni nehéz, mert kerti gyomként helytelen gondolatok vertek gyökeret bennük, ezért némelyik soha meg nem tudja különböztetni a helyest a helytelentől. Nevelésüknél jó a rosszal elegyedett, embereket állítottak eléjük, emberek gondolatát magasztalták előttük. S mikor másokat próbálnak tanítani, a bennük lévő kicsinyke igazság emberek véleményeivel, mondásaival és tetteivel elegyedik. Iskoláinkban semmi keresnivalójuk olyan emberek szavainak, akik bebizonyították, hogy a gyakorlatban nem ismerik Krisztust. Ezek csupán a helyes nevelés akadályai lesznek. {6T 162.3}   

Kezetekben az élő Isten szava. Csak kérnetek kell a Szentlélek ajándékát, hogy tegye az Igét hatalmassá azok számára, akik hisznek és engedelmeskednek. A Szentlélek feladata elvezetni minden igazságra. Ha szívetekkel, lelketekkel és értelmetekkel az élő Isten szaván csüngtök, a közlés útjai nyitva állnak előttetek. Az ő irányítása mellett folytatott mély és buzgó igetanulmányozás friss mannával lát el. S a Lélek hathatóssá teszi az Ige gyakorlati megvalósítását is. A fiatalok igyekezete nem marad eredménytelen, ha magasztos és szent törekvésekre szoktatják értelmüket. Akik szívósan igyekeznek ebben az irányban, felövezve értelmüket Isten szava megértésének, felkészültek, hogy Isten munkatársai legyenek. {6T 163.1}   

A világ tanítónak ismer el embereket, akiket pedig Isten nem hagyhat jóvá megbízható tanítóként. Mert elvetik a Bibliát, és hitetlen szerzők műveit javasolják, mintha olyan felfogásokat tartalmaznának, melyeket be kellene szőnünk jellemünkbe. Mit várhattok az ilyen magvetéstől? A kifogásolható könyvek tanulmányozása megfertőzi a tanítók és a tanulók gondolkodását. Az ellenség így hinti a konkolyt. Ez az elkerülhetetlen következménye: aki a tisztátalan forrásból iszik, mérgezett lesz a szervezete. E tanulmányokból olyan hatás éri a tapasztalatlan fiatalokat, ami végzetes az istenfélelemre. Az iskolánkba járó fiatalok olyan könyvekből tanulnak, melyeket biztonságosnak tartanak, mert a világi iskolákban tananyag, s olvasásukra buzdítják a fiatalokat. Azonban a világi iskolákból, melyeket követünk, sok diák épp ezek miatt hitetlenül távozik. {6T 164.1}   

Miért nem magasztaljátok Isten szavát minden emberi műnél magasabbra? Nem elég nektek, ha ragaszkodtok a minden igazság szerzőjéhez? Nem elégít ki, ha friss vizet ihattok Libanon csermelyeiből? Isten élő forrásai felüdítik a szomjas lelket. Drága eledelének tárházai megerősítik lelki életünket. Tanuljatok tőle, s álljatok készen, hogy meg tudjátok indokolni a bennetek élő reménységet. Azt hiszitek talán, hogy az Úr szavának alaposabb ismerete károsan hatott volna a tanítókra és diákokra?” {6T 164.2}   

A csoport csendben ült. Minden szívet birtokba vett a meggyőződés. Akik bölcsnek s erősnek képzelték magukat, belátták, hogy gyengék és hiányosan ismerik a lélek örök sorsára vonatkozó könyvet. {6T 164.3}   

Isten hírnöke kivett néhány könyvet a tanítók kezéből. Ezek a tantervben szerepeltek. Némelyikük hitetlen nézeteket tartalmazott, hitetlen szerzők tollából. Félretette a könyveket, s folytatta: „Életetekben sosem volt olyan időszak, amikor e könyvek elősegítették volna jelen jóléteteket és fejlődéseteket, vagy eljövendő, örök javatokat. Miért töltitek meg könyvespolcaitokat olyan könyvekkel, melyek elterelik gondolataitokat Krisztusról? Miért költekeztek arra, ami nem kenyér? Krisztus felszólít, hogy „tanuljatok tőlem, mert én szelíd és alázatos szívű vagyok”. Az égből származó élet kenyeréből szükséges táplálkoznotok. Kutassátok szorgalmasan a Szentírást, igyatok az élő vizek forrásából. Vegyétek Krisztustól, vegyétek őszinte imával. Egyétek minden nap vallásos életetekkel Isten Fiának húsát, igyátok vérét. A mai időkben az emberi szerzők nem tudják kielégíteni óriási szükségleteteket. De ha Krisztust, hitetek szerzőjét és bevégzőjét szemlélitek, akkor az Ő mására fogtok elváltozni.” {6T 165.1}   

Bibliát adott kezünkbe, s így folytatta: „Alig ismeritek az Igét és Isten hatalmát. Nem értitek meg a pusztuló világnak szóló üzenet nagy fontosságát sem. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a tanítók és tanulók nagyon keveset tudnak korunk égető kérdéseinek félelmetes igazságairól. Ha minden oldalról megvilágítva hirdetnék a harmadik angyal üzenetét, sok nevelő meg sem értené. Ha ismernétek, ami Istentől származik, egész lényetek hirdetné az élő Isten igazságát az álnokságba és bűnbe holt világnak. Ehelyett azonban olyan könyveket és folyóiratokat magasztalnak, melyek vajmi keveset tartalmaznak a jelen igazságból. Így az emberek túl bölccsé válnak az így szól az Úr követésére. {6T 165.2}   

Iskoláinkban a tanítók az egyedül igaz Istent magasztalják. Az őrállók közül sokan alszanak. Mintha csak vak vezetne világtalant. Holott az Úr napja a küszöbön áll. Jön surranó léptekkel, mint a tolvaj, s készületlenül talál mindenkit, aki nem virraszt. Ki van ébren tanítónk közül? Kicsoda hallat határozott hangot a harsonán, mint Isten megbízható felügyelője? Ki hirdeti a harmadik angyal üzenetét, felhívva a világot, hogy készüljön Isten nagy napjára? Üzenetünk magán viseli az élő Isten pecsétjét.” {6T 166.1}   

A Bibliára mutatva folytatta: „Munkánkban kapcsoljuk össze az Ó és Új szövetséget, hogy előkészítsük az embereket helytállni az Úr napján. Lelkiismeretesen aknázzátok ki jelen lehetőségeiteket. Tegyétek tankönyvetekké az élő Isten szavát. Ha előbb tettétek volna, az Isten ügye számára elveszett sok tanuló ma már lélekmentőként működne. Az Úr az egyedüli igaz Isten. Öt tiszteljétek, és őt imádjátok. A hitetlen Írók tisztelői, akik arra vezetik a diákokat is, hogy műveltségük elengedhetetlen részének tekintsék őket, csak gyengítik Istenbe vetett hitüket. A könyvek hangneme, lelkülete, hatása megmérgezi a tudásért ezekre támaszkodókat. Olyan hatásnak tettétek ki a diákokat, melyek arra késztetik őket, hogy ne Krisztusra, a világ világosságára tekintsenek. A gonosz angyalok örvendeznek, hogy akik állítólag ismerik Istent, megtagadják őt, amint iskoláinkban is megtagadjátok őt. Az igazság napja ragyog a gyülekezetre, hogy eloszlassa a sötétséget, és felhívni Isten népének figyelmét, hogy akik a világ világosságává kívánnak lenni, előbb feltétlen készüljenek fel erre. Aki befogadja ezt a fényt, meg is érti azt. Akik nem fogadják be, azok sötétben járnak, s nem tudják, miben botlanak meg. A lélek csak Isten irányítása alatt él biztonságban. Akkor Isten Lelke elvezeti őt minden igazságra. Krisztus Igéje élő hatalommal hull majd az engedelmesek szívére. Az igazság alkalmazása elkészíti bennük Isten tökéletes mását. A mennyben pedig így szólnak majd: Őbenne vagytok beteljesedve. (Kol 2:10) {6T 166.2}   

***** {6T 167}   

Sose hagyjuk annyit tanulni a diákokat, hogy ne tudjanak részt venni a vallásgyakorlatokon. {6T 167.1}   

***** {6T 167}   

Csak a Teremtő változtathatja meg az ember szívét. A tanítók értsék meg, hogy Isten eszközeinek kell Öt mozgatniuk. Az ember okossága, de még a legtapasztaltabbak elgondolása is többnyire csak tökéletlen és sántít. S az esendő eszköznek, aki örökölt jellemvonásainak uralma alatt él, napról napra alá kell vetnie magát a Szentlélek megszentelésének, máskülönben önzése ragadja kezébe a gyeplőt, az akar vezetni. A tanuló szelíd és alázatos lelkületével minden emberi elgondolást, tervet és módszert Isten elé kell vinni kiigazításra és jóváhagyásra, máskülönben Pál fáradhatatlansága vagy Apollós talpraesett érvelése gyengének bizonyul, hogy megtérítse a lelkeket. {6T 167.2}