59. fejezet

Minden gyermek tanuljon valamilyen szakmát! — Kimondhatatlan károkat okoz a szülői hanyagság, hogy gyermekeiknek - akikért világrahozatalukkal felelősséget vállaltak - nem adnak semmilyen hasznos elfoglaltságot. Ez sok fiatal életét veszélyezteti és nagyban akadályozza hasznavehetőségüket. Óriási hiba megengedni, hogy egy fiatal úgy nőjön fel, hogy nem tanult semmilyen szakmát. {CG 355.1}   

Jézus a felhőoszlopból utasításokat adott Mózesnek és a zsidóknak, hogy tanítsák meg gyermekeiket dolgozni, oktassák őket valamilyen mesterségre, és egy se legyen köztük tétlen. {CG 355.2}   

Gyermekeiteket olyan tudás megszerzéséhez segítsétek hozzá, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy ha szükséges, meg tudjanak élni a saját munkájukból. Tanítsátok meg nekik, hogy eltökélten kövessék a kötelesség hívó szavát. {CG 355.3}   

A szerszámok használatának elsajátítása bibliai elvek alapján történjék — Amikor a gyermekek elérik az arra alkalmas kort, adjunk a kezükbe szerszámokat. Ha munkájukat érdekessé tesszük, ügyes tanítványoknak bizonyulnak majd. Ha az apa foglalkozása ács, akkor fiait tanítsa meg a házépítés alapvető mozzanataira. Minden lépésnél vonjon párhuzamot a Biblia tanításai és a saját oktatása között, hogy lássák, mit mond a Szentírás, amely az embereket mint az Ő épületeit említi. {CG 355.4}   

A legérdekesebb munkák egyike: a földművelés — Az apák neveljék fiaikat, hogy részt vegyenek munkáikban és elfoglaltságukban. A földművesek ne gondolják, hogy a föld megművelése nem elég felemelő mesterség fiaik számára. A növénytermesztésnek tudományos szintre kell emelkednie. {CG 355.5}   

A farmgazdálkodást rosszul jövedelmezőnek tartják az emberek. Azt mondják, a föld nem fizeti vissza a belefektetett munkát, és siratják azok gyászos sorsát, akik a földműveléssel foglalkoznak... De ha egy megfelelő képzettségű ember veszi kézbe a dolgokat, aki tanulmányozza a talaj minőségét, megtanulja, hogyan kell ültetnie, gondoznia és betakarítania a terményt, akkor sokkal biztatóbb eredmény várható. Sokan mondják: „Mi próbálkoztunk a földműveléssel, és jól tudjuk, milyen eredménnyel jár.” Nekik is meg kell tanulniuk, hogyan kell megművelni a talajt, és munkájukba tudást kell vinniük. Ekéikkel mélyebbre kellene hatolniuk, mélyebb, szélesebb barázdákat szántva, s meg kellene tanulniuk, hogy a földművelés során nem szükséges közönséges, átkozódó természetű emberré válniuk... Tanulják meg a kellő időben elvetni a magot, kellő figyelmet szentelve a növényeknek, és követni az Isten által tanácsolt tervet. {CG 356.1}   

A kézművesség egyik ága sem értékesebb a földművelésnél. Tegyünk nagyobb erőfeszítéseket, hogy felkeltsük és növeljük az érdeklődést iránta! A tanító hívja fel a figyelmet arra, amit a Biblia mond erről a munkáról, mert Isten terve az volt az emberiség számára, hogy művelje a földet. Az első ember, az egész föld uralkodója, egy kertet kapott, hogy abban dolgozzék. A világ nagyjai közül, az igazán nemesek között sokan voltak földművelők. Mutassátok be ezt az életet!... {CG 356.2}   

Aki földműveléssel keresi kenyerét, sok kísértéstől menekül meg, és számtalan olyan kiváltságnak örvend, amelyet a nagyvárosok munkásai nélkülöznek. A nagy gyárak és az üzleti versenyek napjaiban kevesen örvendenek olyan valódi függetlenségnek, és munkájukért kevesen kapnak oly bizonyossággal szép jutalmat, mint a földművesek. {CG 356.3}   

A friss termény különleges érték — A családok és intézmények tanuljanak meg többet a földművelésről és a gazdálkodásról. Ha csak sejtelmük lenne az embereknek a föld terményeinek értékéről, sokkal nagyobb erőfeszítéseket tennének. Mindenkinek meg kellene ismernie a kertekből és gyümölcsösökből frissen kikerülő zöldségek és gyümölcsök óriási értékét. {CG 357.1}   

Az iskolákban oktassanak hasznos szakmákat — A kézügyesség fejlesztése több figyelmet érdemel, mint amennyit eddig kapott. Iskolákat kell alapítanunk, ahol a legmagasabb szellemi és erkölcsi műveltség mellett gondoskodnunk kell a lehető legjobb eszközökről a testi fejlődés és a szakmai képzés érdekében! Adjunk oktatást a földművelés, a gyáripar területén, beleértve a hasznos szakmákat, tanítsuk meg a gazdálkodást a háztartásban, az egészséges főzést, az egészséges öltözködés alapismeretét, a betegek ápolását és hasonlókat. Gondoskodjunk kertekről, műhelyekről, kezelőhelyiségekről! Ennek a munkának minden ágát ügyes szakmai oktatók irányítsák. {CG 357.2}   

Munkánknak legyen határozott célja, és végezzük azt alaposan! Miközben mindenkinek szüksége van általános ismeretekre, nélkülözhetetlen, hogy a fiatalok legalább egy szakmában jártasak legyenek! Az iskolában minden ifjúnak el kellene sajátítania egy ipari vagy kereskedelmi szakmát, amellyel szükség esetén biztosítani tudná megélhetését. {CG 357.3}   

Kettős haszonnal járó oktatás — Iskoláinknak összeköttetésben kellene állniuk olyan létesítményekkel, amelyekben a tanulók a különböző szakmai ágakban gyakorlatot szerezve dolgozhatnának az iskolai órák után. Ezzel nemcsak hasznosan foglalnák el magukat, de a szükséges testmozgáshoz is hozzájutnának... Ezenkívül gyakorlati oktatást kellene kapniuk az ügyintézés és üzletvitel terén a már megszerzett elméleti ismeretek mellé. {CG 357.4}   

A gyakorlati ismeretek értékesebbek, mint a tudományosak — Tapasztalt tanítókat kellett volna alkalmaznunk, akik főzésre, szabás-varrásra tanították volna a lányokat, ezzel is nevelve őket az élet gyakorlati kötelességeire. {CG 358.1}   

Olyan intézményeket kellett volna alapítanunk a fiatalok számára, ahol különböző szakmákat tanulhatnának, amelyek nemcsak szellemi képességeiket, de izmaikat is igénybe vennék. Ha választani kellene, akkor melyik lenne a fontosabb? A tudományok ismerete, az egészségre kiható összes hátrányaival, vagy pedig a gyakorlati élethez szükséges kétkezi munka? Habozás nélkül felelek erre: az utóbbi. Ha valamelyiket el kell hanyagolnunk, a könyvekből való tanulás legyen az. {CG 358.2}   

Lehetnek olyan fiatalok, akiket rosszul neveltek, mert szüleik nem értettek a gyermekneveléshez. Nekik a lehető legjobb oktatásban kell részesülniük, amelyben a szellemi és fizikai munka megfelelő egyensúlyban van, mert e kettőnek együtt kell járnia. {CG 358.3}   

Jézus a megelégedettség és szorgalom példája volt — Sokkal több kegyelmet, és sokkal szilárdabb önfegyelmet igényel szerelőként, kereskedőként, ügyvédként vagy földművesként végezni Isten munkáját, s a kereszténység elveit belevinni a mindennapi megszokott üzleti életbe, mint egy misszionáriusnak a misszióterületen munkálkodni, ahol mindenki számára közismert, hogy mi a feladata. Nagy lelkierőt igényel vallást vinni a műhely vagy az iroda életébe, s megszentelni az ottani légkört, hogy minden ügy a bibliai mérték szerint bonyolódjék. {CG 358.4}   

A názáreti visszavonultságban töltött harminc év alatt Jézus éppen úgy dolgozott és pihent, evett és aludt hétről hétre és évről évre, mint kortársai. Nem hívta fel magára a figyelmet, mintha kiemelkedő személyiség volna, noha Ő volt a világ Megváltója, akinek angyalok hódoltak, s aki mindig Atyja akaratát teljesítve élt, hogy ezzel az idők végéig követhető példát hagyjon az emberiségnek. {CG 359.1}   

Az elégedett és derűs munkálkodás nélkülözhetetlen leckéjét - legyen az bármilyen egyszerű is - még sokaknak meg kell tanulniuk Krisztus követői közül. Ha emberi szemek nem bírálják is munkánkat, ha senki nincs, aki dicsérje vagy kritizálja, akkor is olyan tökéletesen kell végeznünk azt, mintha a Mindenható maga ellenőrizné személyesen. Ugyanolyan hűségesnek kell lennünk üzleti ügyeink apróbb részleteiben, mint az élet nagy kérdéseinek megoldásában. {CG 359.2}