× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Július 6. Krisztusért szenvedve

„De mindazok is, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak.” (2Tim 3,12) {Mar 195.1}   

„Amint Krisztust gyűlölték ok nélkül, úgy gyűlölik majd népét is, mert az Ő követői engedelmeskednek Isten parancsolatainak. Jézus Krisztus tiszta, szent és romlatlan volt, csak jót tett világunkban, mégis úgy bántak Vele, mint megrögzött bűnözővel, és halálra kárhoztatták. Tanítványainak is hasonló bánásmódra kell számítaniuk, s bárcsak hiba és folt nélküli lenne az ő életük is! {Mar 195.2}   

A gonoszság korlátozásának érdekében hozott emberi rendelkezéseket és törvényeket – amelyek valójában Sátán sugallatára születtek – felmagasztalják majd, miközben Isten szent parancsolatait megvetik és lábbal tiporják. Aki Isten törvényének engedelmeskedve kinyilvánítja hűségét, fel kell készülnie arra, hogy letartóztatják és törvényszékek elé viszik, amelyek nem állnak Isten magasrendű és szent törvényének alapzatán.” (HNA Biblia-kommentár VII., 977. o.) {Mar 195.3}   

„Akik a Föld történelmének utolsó napjaiban élnek, megtudják majd, mit jelent üldözöttnek lenni az igazságért. A bíróságokon igazságtalanság uralkodik. A bírák nem hallgatnak azok érveléseire, akik hűségesek Isten parancsolatai iránt, mert tudják, hogy a negyedik parancsolat mellett felhozott érvek cáfolhatatlanok. Azt mondják majd: »Van egy törvényünk, és a mi törvényünk szerint meg kell halnia.« Isten törvénye semmit sem jelent nekik. Akik az emberi törvényt tisztelik, kedvező elbírálásban részesülnek, de semmi jóindulatra nem számíthatnak azok, akik nem hajtanak térdet a bálvány, a hamis nyugalomnap előtt.” (Signs of the Times, 1898. május 26.) {Mar 195.4}   

„Nyáron nem lehet különbséget tenni az örökzöld és a többi fa között. De amikor eljön a tél és a fagy, az örökzöld változatlan marad, a többi fa pedig lehullatja leveleit. A kétszínű hitvallót sem lehet most megkülönböztetni az igazi kereszténytől. De közel az idő, amikor a különbség nyilvánvaló lesz. Ha feltámad az ellenségeskedés, ha újra úr lesz a vakbuzgóság és a vallási türelmetlenség, ha megkezdődik az üldözés, a langyosak és a képmutatók meginognak, s feladják hitüket. De az igazi keresztény sziklaszilárdan megáll. Hite erősebb, reménysége fényesebb lesz, mint amilyen a jólét napjaiban volt.” (A nagy küzdelem, 602. o., Korszakok nyomában, 535–536. o.) {Mar 195.5}