× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Július 31. Ideje felébredni!

„Ezt pedig cselekedjétek, tudván az időt, hogy ideje már, hogy az álomból felserkenjünk; mert most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk. Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el azért a sötétség cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit.” (Róm 13,11–12) {Mar 220.1}   

„Végéhez közeledik a nagy küzdelem. Minden tengeri és szárazföldi szerencsétlenség azt bizonyítja, hogy a földi történelem vége közel van, a háborúk és a háborúk hírei is nyilvánvalóvá teszik ezt. Van olyan keresztény, akinek nem ver szaporábban a szíve, amint látja az előttünk feltáruló nagy eseményeket? Jön az Úr! Halljuk a közeledő Isten lépteit? {Mar 220.2}   

Ne hagyjuk, hogy erejét veszítse számunkra Krisztus közeli eljövetelének tudata, nem válhatunk gondtalanná és figyelmetlenné! Mindig legyünk tudatában, hogy hamarosan eljön. Senki ne szenderedjék álomba – a valóság iránti érdektelenség és érzéketlenség álmába. Ha elalszunk, nem érzékeljük, mi történik körülöttünk. {Mar 220.3}   

Sokan vannak, akiket az igazság lángoló világossága ragyog körül, és mégsem érzékelik. Az ellenség elbűvölte ezeket az embereket, és szemfényvesztő hatalmával varázslat alatt tartja őket. Nem készülnek fel a nagy napra, amely nemsokára eljön. A végsőkig érzéketlenek az isteni igazság iránt. {Mar 220.4}   

A fiataloknak, akik ébren vannak, fáradhatatlanul kell munkálkodniuk, hogy felkeltsék még alvó társaikat. Ha látják sok fiatal veszélyes helyzetét, imádkozzanak értük, saját életükkel és jellemükkel mutassák be nekik az isteni igazságot, hogy ők is elhiggyék: Krisztus nemsokára eljön… Mély benyomást kellene gyakorolnia ránk, hogy az örökkévalóság és földi történelmünk között egyre csökken az idő. Minden egyes elmúló nappal egyre kevesebb időnk van arra, hogy a jellemfejlődés munkáját elvégezzük… {Mar 220.5}   

Sokan alszanak, gondtalan érdektelenségben tékozolják el a drága órákat, mintha nem is az örökkévalóság határán lennének. Akik hisznek, legyenek éberek! Fel kell ébrednünk, legyünk szorgalmasak, és imádkozva vigyázzunk, őrködjünk… {Mar 220.6}   

Kedves fiatalok, meggyújtottátok-e lámpásaitokat?” (Our High Calling [Magasztos elhívásunk], 346. o.) {Mar 220.7}