× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Augusztus 9. A rossz szokások legyőzése

„A kézrátevést el ne hirtelenkedd, se ne légy részes a más bűneiben; tenmagadat tisztán tartsd.” (1Tim 5,22) {Mar 229.1}   

„A nevelés fontos része, hogy megismerjük, mi teszi lehetővé az elme, a lélek és a test tisztaságát. {Mar 229.2}   

Amikor a jellem nélkülözi a tisztaságot, amikor a bűn a jellem részévé lett, varázslatos hatalma van, mint a részegítő italnak. Az önuralom és a józan értelem erejét letörik az olyan szokások, amelyek beszennyezik az emberi lényt; és ha ezek a bűnös szokások folytatódnak, az értelem legyengül, megbetegszik és elveszíti egyensúlyát. Az ilyen ember átok önmaga számára, és mindazoknak is, akik kapcsolatban állnak vele… {Mar 229.3}   

A rossz szokások sokkal könnyebben alakulnak ki, mint a jók, és a rossz szokás feladása több nehézséggel jár. A szív természetes romlottsága szolgál magyarázatul erre a jól ismert tényre – sokkal kevesebb munkát igényel demoralizálni az ifjúságot, lerombolni az erkölcsre és a vallásos jellemre vonatkozó elgondolásokat, mint jellemükbe ültetni a kitartást, az igazságosság és igazság tiszta, romlatlan szokásait. A megzabolázatlan vágyak kielégítése, az élvezetek hajszolása, az ellenségeskedés, büszkeség, önérzet, irigység, féltékenység mind spontán módon növekszik majd a jó példa és tanítás nélkül. Jelenlegi elbukott állapotunkban könnyen átadjuk az értelmet, a gondolkodást és a jellemet természetes hajlamaiknak. Ha egy mezőt magára hagyunk, látni fogjuk, hogyan lepi el a gaz, de ha drága gabonát vagy szépséges virágokat vetünk bele, ezekről gondoskodni kell, és szakadatlanul fáradoznunk kell értük. {Mar 229.4}   

Nagy szükség van arra, hogy állandóan ellenálljunk a gonosznak. Az egész menny érdeklődéssel tekint azokra a férfiakra és nőkre, akiket Isten oly nagyra becsül, hogy odaadta értük szeretett Fiát, hogy meghaljon és megváltsa őket. Egyetlen más teremtmény sem képes olyan fejlődésre, finomodásra, átalakulásra, mint az ember, akit Isten teremtett. Amikor az embert eltompítják lezüllesztő szenvedélyei, és elmerül a gonoszságban, fel sem foghatja, milyen lehet, mivé válhat. Krisztus kegyelme által képesek vagyunk az állandó értelmi fejlődésre. Az igazság világossága hadd ragyogjon be értelmünkbe, Isten szeretete áradjon szét szívünkben, hogy Krisztus kegyelme által lehessünk erősek – földi gyermekek, mégis a halhatatlanság örökösei.” (In Heavenly Places [Mennyei helyeken], 195. o.) {Mar 229.5}