× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Augusztus 24. Jel, amely megkülönbözteti Isten népét

„Adtam nékik szombatjaimat is, hogy legyenek jegyül köztem és őközöttük, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük.” (Ezék 20,12) {Mar 244.1}   

„Amint a szombat volt a jel, amely megkülönböztette Izráelt, amikor kijött Egyiptomból, hogy a földi Kánaánba jusson, most is ez a jel különbözteti meg Isten népét, amint kijön a világból, hogy belépjen a mennyei nyugalomba. {Mar 244.2}   

Isten rendelte el a szombatünneplést, amellyel Teremtőnk megőrzi önmaga ismeretét, s megkülönbözteti hűséges alattvalóit és törvényének megszegőit. {Mar 244.3}   

A szombat Krisztushoz tartozik… Mivel mindeneket Krisztus teremtett, a szombatot is Ő alkotta, s különítette el a teremtés emlékünnepeként. Őrá mutat mint Teremtőre és Megszentelőre. Kijelenti, hogy aki mindent teremtett égen és földön, és aki mindeneket fenntart, Ő az egyház feje, és mi is az Ő hatalma által békülhetünk meg Istennel. Mert Izráelről szólva azt mondta: »És adám nékik szombatjaimat is, hogy legyenek jegyül köztem és őközöttük; hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük.« A szombat tehát Krisztus hatalmának jele, hogy megszenteljen, szentté tegyen minket. És mindenkinek adatott, akit Krisztus szentté tesz. Mint az Ő megszentelő hatalmának jelét, a szombatot adta mindenkinek, aki Krisztus által Isten Izráelének részévé lesz… {Mar 244.4}   

A szombat mindenkinek gyönyörűségére szolgál, aki Krisztus teremtői és megváltó hatalmának jeleként fogadja. Krisztust látva benne, örömet találnak megünneplésében. A szombat rámutat a teremtés műveire mint az Ő hatalmának bizonyítékaira. Miközben felidézi az Éden elveszített békéjét, az Üdvözítő által helyreállított békéről, a Megváltó szeretetéről beszél. A természetben minden Krisztus meghívását ismétli: »Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.« (Mát 11,28) {Mar 244.5}   

A szombat az aranykapocs, amely Istent és népét összeköti, egyesíti.” (Faith I Live By [Hit, amely által élek], 33. o.) {Mar 244.6}