A szombat Krisztushoz tartozik… Mivel mindeneket Krisztus teremtett, a szombatot is Ő alkotta, s különítette el a teremtés emlékünnepeként. Őrá mutat mint Teremtőre és Megszentelőre. Kijelenti, hogy aki mindent teremtett égen és földön, és aki mindeneket fenntart, Ő az egyház feje, és mi is az Ő hatalma által békülhetünk meg Istennel. Mert Izráelről szólva azt mondta: »És adám nékik szombatjaimat is, hogy legyenek jegyül köztem és őközöttük; hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük.« A szombat tehát Krisztus hatalmának jele, hogy megszenteljen, szentté tegyen minket. És mindenkinek adatott, akit Krisztus szentté tesz. Mint az Ő megszentelő hatalmának jelét, a szombatot adta mindenkinek, aki Krisztus által Isten Izráelének részévé lesz… {Mar 244.4}
A szombat mindenkinek gyönyörűségére szolgál, aki Krisztus teremtői és megváltó hatalmának jeleként fogadja. Krisztust látva benne, örömet találnak megünneplésében. A szombat rámutat a teremtés műveire mint az Ő hatalmának bizonyítékaira. Miközben felidézi az Éden elveszített békéjét, az Üdvözítő által helyreállított békéről, a Megváltó szeretetéről beszél. A természetben minden Krisztus meghívását ismétli: »Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.« (Mát 11,28) {Mar 244.5}