× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Szeptember 4. Az isteni segítség ígérete

„De mikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, mi módon vagy mit szóljatok, mert megadatik néktek abban az órában, mit mondjatok.” (Mát 10,19) {Mar 255.1}   

„Krisztus szolgáinak nem arra kell készülniük, hogy beszédeket tartsanak, amikor hitükért bírói testület elé viszik őket. Nap mint nap kell készülniük úgy, hogy kincseket halmoznak fel szívükben: Isten Igéjének drága igazságait. Ha Krisztus tanításaival táplálkoznak, és imádság által megerősítik hitüket, akkor a Szentlélek emlékezetükbe idézi majd éppen azokat az igazságokat, melyekkel elérik az emberek szívét. Isten majd emlékezteti őket az Írások szorgalmas tanulmányozásával elnyert ismeretre pontosan akkor, amikor szükségük lesz rá.” (Counsels on Sabbath School Work [Tanácsok a szombatiskolai munkához], 40–41. o.) {Mar 255.2}   

„Most kell felkészülnünk a próbatétel idejére. Arra van szükségünk, hogy saját tapasztalataink legyenek, és nem függhetünk másoktól. Amikor megpróbáltatás ér, tudnunk kell, hogy nem vagyunk egyedül akkor sem, ha földi barátok nincsenek mellettünk. Fel tudjuk-e ismerni majd akkor, hogy Krisztus a támaszunk? Vissza tudunk-e emlékezni az ígéretre: »Ímé én tiveletek vagyok minden napon, a világ végezetéig.« (Mát 28,20) Körülöttünk mindenfelé lesznek, akik a pusztulásunkra törnek. Sátán és eszközei mindent megtesznek, hogy megtörjék az Istenbe és igazságába vetett hitünket. De ha szemünk kizárólag az Úr dicsőségére tekint, nincs szükségünk arra, hogy előre kigondoljuk, hogyan tegyünk bizonyságot igazságáról. (…) {Mar 255.3}   

Fiatalok, érett férfiúságra kell felnőnötök, a Krisztus teljességével ékeskedő kor mértékére, hogy amikor eljön a válság, ne tudjanak elszakítani titeket erőtök Forrásától! Ha meg akarunk állni a próba idején, akkor most, a békességes időben kell élő tapasztalatot nyernünk Istennel. Most kell megtanulnunk megérteni az Ő Lelkének mély indíttatásait. Krisztus legyen számunkra minden mindenekben, az alfa és az ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég.” (Review and Herald, 1892. április 26., május 3.) {Mar 255.4}