× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Szeptember 15. Angyalok vigyázzák a Földet

„Ezt mondván: Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, míg meg nem pecsételjük a mi Istenünk szolgáit a homlokukon.” (Jel 7,3) {Mar 266.1}   

„Angyalok vigyázzák a Földet, nem engedve át Sátánnak a főhatalmat, melyre követőinek roppant sokasága miatt igényt tart. Nem halljuk az angyalok hangját, nem is látjuk őket, karjuk mégis körülöleli a világot, és pihenést nem ismerő őrködésük féken tartja Sátán seregeit, míg Isten népének elpecsételése be nem fejeződik.” (HNA Biblia-kommentár VII., 967. o., „A Te Igéd igazság”, 241. o.) {Mar 266.2}   

„János látta, hogy a természet elemeit – földrengést, vihart – és a politikai viszályokat még négy angyal tartja vissza. Ezeket a szeleket Isten féken tartja akarata szerint, amíg parancsot nem ad, hogy engedjék el őket. Ebben rejlik Isten egyházának biztonsága. Isten angyalai teljesítik az Úr parancsait, féken tartják a viharokat, hogy a szél ne fújjon a földre, sem a tengerre, sem a fákra, amíg el nem pecsételik Isten szolgáit a homlokukon.” (Bizonyságtétel prédikátoroknak, 444. o.) {Mar 266.3}   

„Minden ember figyeli a nemzetek közötti feszült, nyugtalan viszonyokat. Rájönnek, hogy valami nagy és döntő jelentőségű dolog van készülőben, s a világ megdöbbentő válság határán áll. {Mar 266.4}   

Az angyalok mindaddig visszatartják a viszály szeleit, amíg a világot nem figyelmeztetjük eljövendő végzetére. Amikor Isten megparancsolja angyalainak, hogy engedjék el a szeleket, a háborúság olyan jelenetei elevenednek meg, amelyeket toll nem képes leírni… {Mar 266.5}   

Isten még kegyelmesen adott nekünk egy pillanatnyi haladékot. A mennyből kapott minden erőt fel kell használnunk az Úr által kijelölt munka végzésére, azokért, akik tudatlanságban pusztulnának el. A figyelmeztető üzenetnek a világ minden részén hangoznia kell… Nagy munkát kell elvégezni, és ezt a munkát azokra bízták, akik ismerik az erre az időre vonatkozó igazságot.” (Review and Herald, 1905. november 23.) {Mar 266.6}