„Isten felhasználja a természet erőit, hogy megtörje ellenségei hatalmát. »Tűz és jégeső, hó és köd, szélvihar, amelyek az Ő rendelését cselekszik.« (Zsolt 148,8) Amikor a pogány emoreusok elhatározták, hogy dacolnak az Úr akaratával, Isten közbeavatkozott, nagy köveket hullatva az égből Izráel ellenségeire. A Szentírás kijelentése szerint még nagyobb ütközetre kerül majd sor a földi történelem utolsó szakaszában, amikor »felnyitja az Úr az Ő tárházát, és előhozza haragjának fegyvereit« (Jer 50,25). »Eljutottál-e a hónak tárházához? – kérdezi Isten –, vagy a jégeső tárházát láttad-e? Amit fenntartottam a szükség idejére, a harc és háború napjára.« (Jób 38,22–23) {Mar 297.2}
„Amikor Krisztus újra eljön a Földre, akkor megrázza »nemcsak a földet, hanem az eget is« (Zsid 12,26). »Inogva meging a föld, miként a részeg, és meglódul, mint a kaliba.« »Az ég mint írás egybehajtatik.« (Ésa 24,20; 34,4) »Az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek.« (2Pét 3,10) »De az Úr az Ő népének oltalma és az Izráel fiainak erőssége!« (Jóel 3,16)” (Jézus élete, 780. o., magyar kiadás: 691. o.) {Mar 297.8}