× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Október 22. Felismerjük majd egymást

„Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én is megismertettem.” (1Kor 13,12) {Mar 303.1}   

„Ráismerünk majd barátainkra, ahogyan a tanítványok is megismerték Jézust. Lehet, hogy e halandó életben testük eltorzult, megbetegedett vagy megcsúnyult, de tökéletes testi-lelki egészségben támadnak majd fel, azonosságukat azonban megdicsőült testükben is teljesen megőrzik. Akkor úgy ismerünk majd, amint mi is megismertettünk (1Kor 13,12). A feltámadottak arcán, amelyet a Jézus arcáról fénylő világosság tesz sugárzóvá, felismerjük azok vonásait, akiket szerettünk.” (Jézus élete, 804., magyar kiadás: 709. o.) {Mar 303.2}   

„A megváltottak találkoznak egymással, és felismerik azokat, akiknek figyelmét a megfeszített Üdvözítőre irányították. Milyen áldott beszélgetést folytatnak majd az üdvözültek! »Bűnös voltam, Isten és reménység nélkül éltem a világban, de te eljöttél hozzám, és megmutattad nekem a drága Üdvözítőt mint egyetlen reménységemet…« »Pogány voltam, pogány országban. Elhagytad barátaidat és kényelmes otthonodat, és eljöttél, hogy megtanítsd nekem, hogyan találok Jézusra, és hogy hihetek Benne mint egyetlen igaz Istenben. Leromboltam bálványaimat és Istent imádtam, s most látom Őt színről színre. Megváltattam, örökre megváltattam, és mindig láthatom azt, akit szeretek…« {Mar 303.3}   

Mások hálájukat fejezik ki azok iránt, akik táplálták az éhezőt és felruházták a mezítelent. »Amikor kétségbeesés tartotta fogva lelkemet, hitetlen mivoltomban az Úr hozzám küldött téged, hogy a remény és a vigasztalás szavait szóld. Ennivalót hoztál nekem, és megnyitottad számomra Isten Igéjét, hogy ráébressz lelki szükségleteimre. Úgy bántál velem, mint egy testvérrel. Együtt éreztél velem bánatomban, vigasztaltad meggyötört és megsebzett lelkemet, hogy meg tudtam ragadni Krisztus kezét, amelyet felém nyújtott, hogy megmentsen engem. Tudatlanságomban türelmesen tanítottál arra, hogy van egy Atyám a mennyben, aki törődik velem. Elolvastad nekem Isten Igéjének drága ígéreteit. Te ihletted bennem a hitet, hogy Ő majd üdvözít engem. Szívem meglágyult, behódolt, megtört, amikor arról az áldozatról gondolkodtam, amit Krisztus hozott értem… Itt vagyok, megmentve, örökre megmentve, hogy az Ő jelenlétében éljek és dicsőítsem Őt, aki az életét adta értem.« {Mar 303.4}   

Micsoda öröm lesz, amikor a megváltottak találkoznak azokkal, akik terhet hordoztak értük! És akik nem azért éltek, hogy maguknak kedvezzenek, hanem hogy áldásul szolgálhassanak az elesetteknek, akiknek oly kevés öröm jutott a Földön – szívük ujjong majd a boldogságtól!” (My Life Today [Az én életem ma], 353. o.) {Mar 303.5}