× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Február 9. Vannak-e bálványaink?

„Fiacskáim, oltalmazzátok meg magatokat a bálványoktól!” (1Ján 5,21) {Mar 48.1}   

„Isten minden igaz gyermeke meg lesz rostálva, mint a búza, és a rostálási folyamatban minden dédelgetett vágyat, amely elfordítja az értelmet Istentől, fel kell adni. Sok családban a polcok, állványok és asztalok tele vannak szobrocskákkal és képekkel… A gondolatok tehát, amelyeknek Istenre és a mennyei dolgokra kellene irányulniuk, hétköznapi dolgoknál időznek. Ez vajon nem bálványimádás? Az ilyesmire költött pénzt vajon nem lehetett volna az emberiség áldására felhasználni, a szenvedés enyhítésére, a szegények felruházására, az éhezők táplálására? Nem lehetett volna az Úr kincstárába helyezni, hogy előrevigye ügyét, és építsük az Ő országát? {Mar 48.2}   

Ez a feladat igen fontos, és arra késztet bennünket, hogy szabaduljunk meg a bálványimádás bűnétől. Áldás áradna lelkünkre, ha engedelmeskednénk a szónak, amelyet Izráel Szentje szólt: »Ne legyenek néked idegen isteneid énelőttem.« (2Móz 20,3) Sokan teremtenek maguknak fölösleges gondokat és aggodalmakat azzal, hogy az időt és energiát szükségtelen díszek megszerzésére fordítják, amelyekkel tele van a lakásuk. Isten hatalmára van szükség, hogy felébredjünk ebből az állapotból, mert minden ilyen szándék és elképzelés bálványimádás. {Mar 48.3}   

Isten arra vágyik, hogy megszabadítsa népét a bálványimádás minden fajtájától. Foglalja el Isten szava, az élet áldott könyve asztalunkat, ami most tele van haszontalan díszekkel. Költsük pénzünket olyan könyvekre, amelyek az elme megvilágosításának eszközei a jelenvaló igazságra vonatkozóan… {Mar 48.4}   

Bárcsak imádságos szívvel kutatnátok az Írásokat! Vajha megvizsgálnátok szíveteket égő szövétnekkel, felfedeznétek és elszakítanátok a legvékonyabb szálat is, amely világi szokásokhoz köt, s elválaszt, elfordít Istentől! Esedezzünk Istenhez, hogy mutassa meg minden olyan szokásunkat, amely elvonja Tőle gondolatainkat és érzéseinket! Isten szent törvényét adta az embernek a jellem mértékeként. Törvénye segítségével felismerhetünk és legyőzhetünk minden jellemhibát. Szakítsuk el magunkat minden bálványtól, s a kegyelem és igazság aranyláncával kapcsoljuk magunkat Isten trónjához.” (Szemelvények Ellen G. White írásaiból II., 299–300. o.) {Mar 48.5}