× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Február 22. Miért késik Krisztus eljövetele?

„Ezt pedig azért mondom, atyámfiai, mert az idő rövidre van szabva...” (1Kor 7,29) {Mar 61.1}   

„Isten angyalai nagyon rövidnek mutatják be az időt az emberekhez szóló üzeneteikben. Én mindig ilyen üzenetet kaptam. Az igaz, hogy az idő tovább tartott, mint ahogy az üzenet kezdeti idejében vártuk. Megváltónk nem jelent meg olyan hamar, ahogyan reméltük. Azonban meghiúsulhat-e az Úr szava? Soha! Emlékeznünk kellene, hogy Isten ígéretei és megjövendölt fenyítékei egyformán feltételhez kötöttek. {Mar 61.2}   

Isten az Úr munkája bevégzésével bízta meg népét ezen a világon. A harmadik angyal üzenetének hangoznia kell! A hívők figyelmének a mennyei szenthely felé kell fordulnia, ahova azért ment Krisztus, hogy engesztelést szerezzen népéért. A szombat igazságát is hirdetni kell! Az üzenetnek hangos kiáltásként kell szólnia, hogy a Föld lakói meghallhassák a figyelmeztetést. Isten embereinek meg kell tisztítaniuk lelküket igazság és engedelmesség által, hogy az Úr eljövetelekor hiba nélkül állhassanak meg Őelőtte. {Mar 61.3}   

Ha az adventhívők az 1844-es nagy csalódást követően szilárdan álltak volna hitükben, és egyesült erővel haladnak előre Isten gondviselő vezetésében, ha elfogadják a harmadik angyal üzenetét, és azt a Szentlélek erejével hirdetik a világnak, akkor megláthatták volna Isten megváltását. Erőfeszítéseik által az Úr nagyszerű munkája be is fejeződött volna, és Krisztus eljött volna, hogy népét magához vegye. {Mar 61.4}   

De a csalódást követő kétség és elbizonytalanodás időszakában sok adventhívő feladta hitét… Ekképpen a munka megakadt, a világ pedig sötétségben maradt. {Mar 61.5}   

A negyven évig tartó hitetlenség, panaszkodás és lázadás kizárta az ősi Izráelt Kánaán földjéről. Ugyanezek a bűnök késleltették a modern Izráel bejutását a mennyei Kánaánba. Egyik esetben sem Isten ígéretei voltak a hibásak. Az Úr hitvalló népe körében megnyilvánuló hitetlenség, világiasság, szentségtelenség és viszálykodás azok, amik ebben a bűnös és fájdalmas világban tartanak minket hosszú évekig.” (Szemelvények Ellen G. White írásaiból I., 61–62. o.) {Mar 61.6}