× A kiadvány nem a Hetednapi Adventista Egyház által elfogadott fordítás, és hibákat tartalmazhat!

Február 27. A biztos prófétai szó

„Mert e látomás bizonyos időre szól, de vége felé siet és meg nem csal; ha késik is, bízzál benne, mert eljön, el fog jönni, nem marad el!” (Habakuk 2,3) {Mar 66.1}   

„Az a hit, amely a súlyos próba idején erőt adott Habakuknak – ahogyan minden szentnek és igaznak –, ma is élteti Isten népét. A keresztény hívő a legsötétebb órákban, a legijesztőbb körülmények között is bízhat a minden fény és hatalom Forrásában. Nap mint nap megújulhat reménye és bátorsága Istenbe vetett hite által… Isten szolgálatában nem kell sem csüggedni, sem bizonytalankodni, sem félni! Az Úr nemcsak valóra váltja az Őbenne bízók legdrágább reményeit, hanem annál többet tesz. Megadja azt a bölcsességet, amelyre a különböző helyzetekben szükség van. {Mar 66.2}   

Pál apostol ékesen tesz bizonyságot arról, hogy Isten milyen csodálatosan gondoskodik minden megkísértett lélekről. Az Úr így bátorította Pált: »Elég néked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el.« (2Kor 12,9) Isten megpróbált szolgáját ez hálával és bizalommal töltötte el: »Nagy örömest dicsekszem azért az én erőtlenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék énbennem. Annakokáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert amikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős.« (2Kor 12,10) {Mar 66.3}   

Tápláljuk és ápoljuk a próféták és apostolok hitét – a hitet, amely megragadja Isten ígéreteit, és várja, hogy szabadulást hozzon, amikor és ahogyan jónak látja. A biztos prófétai beszéd végső beteljesülése a mi Urunk és Megváltó Jézusunk dicsőséges adventje lesz, amikor eljön mint királyok Királya és uraknak Ura. A várakozási idő talán hosszúnak tűnik, és elcsüggesztenek a körülmények. Talán sokan, akikben bíztunk, elmaradnak az úton. De mondjuk bizakodóan a prófétával együtt, aki a példátlan hitehagyás idején bátorította Júdát: »Az Úr az Ő szent templomában, hallgasson előtte az egész föld!« (Habakuk 2,20) {Mar 66.4}   

Tartsuk mindig emlékezetünkben ezt a vigasztaló kinyilatkoztatást: »E látomás bizonyos időre szól, de vége felé siet és meg nem csal; ha késik is, bízzál benne, mert eljön, el fog jönni, nem marad el!… Az igaz pedig az ő hite által él!« (Habakuk 2,3–4)” (Próféták és királyok, 242–243. o.) {Mar 66.5}