30 - Őrizzük a lelkűnkhöz vezető utakat!

Mindnyájunknak vigyáznunk kell érzékszerveinkre, hogy Sátán hatalmába ne kerítse őket, mert ezek a lelkünkhöz vezető utak. {CCh 166.1}   

Hőségesen őrizzük szemünket, fülünket és minden érzékszervünket, ha uralni akarjuk gondolatainkat és meg akarjuk akadályozni, hogy a hiábavaló, romlott gondolatok beszennyezzék lelkünket! Ezt a legfontosabb munkát azonban csak Isten kegyelme képes elvégezni bennünk. {CCh 166.2}   

Sátán és angyalai arra törekszenek, hogy bénult állapotot idézzenek elő érzékszerveinkben, úgyhogy az intéseket, figyelmeztetéseket és dorgálásokat ne halljuk meg, vagy ha meghalljuk is ne hassanak szívünkre és ne alakítsák át éltünket. {CCh 166.3}   

Sátán nem uralhatja gondolatainkat engedélyünk nélkül

Isten gondoskodott róla, hogy ne legyünk felettébb megkísértve, mint amit elszenvedhetünk és minden kísértésből megadja a kimenekedés útját. Ha teljesen Istennek élünk, akkor nem engedjük meg, hogy elménk önző képzelődésnek hódoljon. {CCh 166.4}   

Nem biztonságos számunkra, ha tétovázunk és azokon az előnyökön gondolkodunk, amelyeket akkor nyernénk, ha engednénk Sátán kísértéseinek, sugallatainak. A bűn gyalázatot és szerencsétlenséget hoz minden emberre, aki enged neki; azonban a bűn természete olyan, hogy hízelgő közeledésével elvakít, megtéveszt és elcsábít. Ha Sátán területére merészkedünk, nincs biztosítékunk arra, hogy Isten megvéd bennünket hatalmától, azért amennyire rajtunk múlik, zárjunk el minden utat, amelyen a kísértő közelünkbe juthat. {CCh 166.5}   

Ki tudhatja a kísértés pillanatában a rettenetes következményeket, amelyek egyetlen elhamarkodott lépésből származhatnak? Egyetlen biztonságunk az, ha Isten kegyelme őriz minden pillanatban és ha nem homályosítjuk el lelki látásunkat annyira, hogy a jót gonosznak és a gonoszt jónak mondjuk. Tétovázás és érvelés nélkül zárjuk be azokat az utakat, amelyeken Sátán közeledhet hozzánk! {CCh 166.6}   

Minden keresztény legyen állandóan résen és kérje imában Isten vezetését! Határozza el, hogy ellenáll minden bűnös hajlamának! Bátorság, hit és kitartó küzdelem után győzhet, azonban gondoljon arra, hogy ha el akarja nyerni a győzelmet, Krisztusban kell maradnia, Krisztusnak pedig őbenne (AH 519). {CCh 166.7}   

Mindent tegyünk meg, amit megtehetünk, hogy önmagunkat és gyermekeinket oly helyzetbe hozzuk, ahol nem láthatják azt a gonoszságot, amit a világban cselekednek. Gondosan őriznünk kell szemeink látását, füleink hallását, hogy ezek a félelmetes dolgok ne hatoljanak be elménkbe. {CCh 166.8}   

Ne törekedjünk arra, hogy meglássuk, milyen közel tudunk menni a szakadék széléhez biztonságosan! Kerüljük a veszélyhez való közeledést! Lelkünk érdekeit nem kezelhetjük könnyelműen. Tőkék a jellemünk, ezért erkölcsi tisztaságunkat, önbecsülésünket és erős ellenálló képességünket komolyan és állandóan ápolnunk kell. Tartózkodó magatartásunkat egyetlen egyszer se adjuk fel! Ne engedjünk meg egyetlen bizalmaskodást, tapintatlanságot se, amivel veszélyeztetjük jellemünket, mert megnyitja az ajtót a kísértések előtt, s elgyengíti ellenálló erőnket! (AH 401-404) {CCh 167.1}