54 - Ima a betegekért

A Szentírás azt mondja, "hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni" (Lk 18:1), és ha valamikor érzik az emberek az ima szükségességét, az akkor történik, amikor kezdenek gyengülni és életük is bizonytalanná válik. Az egészségesek gyakran elfeledkeznek Isten csodálatos kegyelmi ajándékairól, amelyeket napról napra, évről évre megújít számunkra, és nem dicsőítik Őt jótéteményeiért. Ha azonban betegség éri őket, eszükbe jut Isten. Amikor erejük cserbenhagyja az embereket, akkor érzik Isten erejének szükségességét és irgalmas Istenünk sohase fordul el attól, aki őszintén kéri segítségét. Ő a mi segítségünk egészségben és betegségben egyaránt. {CCh 303.1}   

Krisztus ugyanaz a részvétteljes orvos most, mint földi szolgálata alatt. Őbenne gyógybalzsam van minden betegségre és helyreállító erő minden erőtlenségre. Tanítványai ebben az időben ugyanúgy imádkozzanak a betegekért, mint a régi tanítványok, és meggyógyulnak, mert "a hitből való imádság megtartja a beteget" (Jak 5:15). Mi bírunk a Szentlélek erejével, a hit csendes biztosítékával, amely magáévá teszi Isten ígéreteit. Az Úr ezen ígérete: "Betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak" (Mk 16:18), ma ugyanolyan biztos, mint az apostol napjaiban. Elénk tárja Isten gyermekeinek kiváltságát, ezért hitünk ragadja meg, fogadja el mindazt, amit az ígéret magában foglal. Krisztus szolgái az Ő munkálkodásának csatornái, akik által gyakorolni kívánja gyógyító erejét. A mi munkánk az, hogy hitünk karjaiban Isten elé hozzuk a betegeket és szenvedőket. Megváltónk azt akarja, hogy bátorítsuk a betegeket, reményteleneket, szenvedőket, hogy szilárdan bízzanak az Ő erejében. {CCh 303.2}   

Az imameghallgatás feltételei

Csak akkor számíthatunk. Isten ígéreteinek beteljesedésére, ha engedelmeskedünk az Ő Igéjének. A zsoltáríró így szól: "Ha hamisságra (bűnre, gonoszságra) néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram" (Zsolt 66:18). Ha csak részleges, félszívű engedelmességet tanúsítunk Iránta, nem teljesíti számunkra ígéreteit. {CCh 303.3}   

Isten Igéje oktatást ad a betegek gyógyulása érdekében mondott különleges imára. Azonban az ilyen ima felajánlása a legünnepélyesebb cselekmény, ezért ne vállaljuk gondos megfontolás nélkül. Sok esetben a betegek gyógyulásáért mondott imánál az, amit hitnek mondanak, nem más, mint elbizakodottság. {CCh 303.4}   

Sok személy betegséget hoz magára kívánságainak kielégítése által. Nem éltek a természeti törvények, vagy a szigorú tisztaság alapelvei szerint. Mások semmibe vették az egészség törvényeit evési, ivási, öltözködési szokásaikban, vagy a munkában. Gyakran valamilyen bűn okozza a testi és lelki gyengeséget. Ha ezek a személyek visszanyernék egészségüket, sokan továbbra is gondtalanul áthágnák Isten fizikai és erkölcsi törvényét, mert úgy érvelnek, hogyha Isten meggyógyítja őket válaszul imáikra, akkor szabadon folytathatják egészségtelen szokásaikat és korlátlanul hódolhatnak romlott étvágyuknak. Ha Isten csoda által helyreállítaná e személyek egészségét, akkor felbátorítaná őket a bűnre. {CCh 304.1}   

Hiábavaló munkát végzünk, ha arra tanítjuk őket, hogy Istentől várják betegségükből való meggyógyulásukat, ha ugyanakkor nem tanítjuk meg őket arra is, hogy hagyják el egészségtelen szokásaikat. Ha el akarják nyerni Isten áldását feleletül imáikra, akkor szűnjenek meg gonoszt cselekedni. Környezetük legyen egészséges, életük szokásai legyenek helyesek. Éljenek összhangban Isten erkölcsi törvényével és az Ő természeti törvényeivel. Világítsuk meg azok előtt, akik kérik, hogy imádkozzanak egészségük helyreállításáért, hogy Isten erkölcsi és fizikai törvényeinek áthágása bűn, ezért ha el akarják nyerni Isten áldását, bűnüket vallják meg és hagyják el. {CCh 304.2}   

{CCh 304.3}   

A Szentírás így buzdít bennünket: "Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok" (Jak 5:16). A következő gondolatokat tárjátok azok elé, akik kérik imáitokat: "Mi nem olvashatunk szívetekben és nem ismerjük életetek titkait, mert ezeket csak ti és Isten tudjátok. Ha megtértek bűneitekből, kötelességetek megvallani is" - A magántermészetű bűnöket Krisztusnak valljátok meg, aki az egyedüli közbenjáró Isten és az emberek között, azért "ha valaki vétkezik, van Szószólónk (Védőügyvédünk) az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus" (1Jn 2:1). Minden bűnnel megsértjük Istent, ezért meg kell vallanunk Neki Krisztus által! Minden nyilvános bűnt nyilvánosan kell megvallanunk! Ha rosszat cselekedtünk felebarátunk ellen, a sértettel kell elintézni, jóvátenni a dolgot. Azok, akik egészségük helyreállítását kérik, de vétkeztek gonosz beszéd által, ha egyenetlenséget, viszályt, elidegenedést idéztek elő otthonukban, szomszédságukban, vagy a gyülekezetben, vagy ha valamely rossz szokásuk által másokat is bűnre vezettek, akkor ezeket a bűnöket is vallják meg Istennek, és azoknak, akiket megbántottak. "Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól" (1Jn 1:1, 9). {CCh 304.4}   

Ha az elkövetett gonoszt jóvátették, akkor nyugodtan és hittel az Úr elé tárhatjuk a beteg szükségleteit, amint az Úr Lelke indít bennünket. Ő minden személyt név szerint ismer és úgy törődik mindenkivel, mintha rajta kívül nem lenne senki más a földön, akiért egyszülött Fiát adta. Mivel Isten szeretete oly nagy és kimeríthetetlen, bátorítsuk a betegeket, hogy bízzanak Benne és legyenek vidámak. Az aggodalmaskodás gyengeségre és betegségre vezet. Ha a nyomott hangulat és a búskomorság fölé emelkednek, gyógyulási kilátásuk jobb lesz, mert "az Úr szemmel tartja az Őt félőket, az e kegyelmében bízókat" (Zsolt 33:18). {CCh 304.5}   

A betegekért mondott imánkban gondoljunk arra, hogy "azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk" (Róm 8:26). Nem tudjuk, hogy a kívánt áldás a legjobb lesz-e számunkra, vagy nem a legjobb, ezért imáinkba foglaljuk bele e gondolatot: "Uram, Te ismered a lélek minden titkát! Ismered e személyeket is. Jézus az ő Megváltójuk, életét adta értük, ezért az Ő szeretete nagyobb, mint a mienk. Ha azért a Te dicsőségedet és a szenvedők javát szolgálja, Jézus nevében kérünk, gyógyítsd meg őket. Ha nem a Te akaratod, hogy meggyógyuljanak, kérünk, hogy kegyelmed által vigasztald és jelenléted által támogasd őket szenvedéseikben." {CCh 305.1}   

Isten tudja a véget kezdettől fogva. Ismeri az emberek szívét és olvassa a szív minden titkát. Tudja, hogy azok, akikért imádkoznak, el tudják-e viselni azokat a próbákat, amelyek még reájuk jönnek, ha életben maradnak. Tudja, hogy életük áldás, vagy átok lenne-e önmaguk és a világ számára. Ez az egyik oldala annak, hogy amidőn az Úr elé tárjuk kéréseinket, tegyük mindig hozzá alázattal: "mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen" (Lk 22:42). Jézus alárendelte magát Isten bölcsességének és akaratának Gecsemáné kertjében, amidőn így könyörgött: "Atyám! ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár' (Mt 26:39). Ha Isten Fia számára helyes volt ez a kijelentés, mennyivel inkább számunkra, véges, tévedő emberek számára. {CCh 305.2}   

Következetesen járunk el, amikor kívánságainkat alárendeljük végtelenül bölcs mennyei Atyánknak és akkor teljes hittel mindent Őreá bízunk. Tudjuk, hogy Isten meghallgat bennünket az Ő akarata szerint, azonban nem helyes, ha az alárendelés, belenyugvás lelkülete nélkül erőltetjük kéréseinket. Imánk ne hasonlítson a parancshoz, hanem alázatos könyörgés, kérés legyen. {CCh 305.3}   

Némely esetben Isten határozottan munkálkodik isteni ereje által a betegek egészségének helyreállítása érdekében, azonban nem minden beteget gyógyít meg. Sokan elalszanak az Úr Jézusban. János apostol parancsot kapott Páthmos szigetén, hogy írja meg: "Boldogok a halottak, akik az Úrban haltak meg mostantól fogva. Bizony, azt mondja a Lélek, mert megnyugosznak az ő fáradtságuktól, és az ő cselekedeteik követik őket" (Jel 14:13). Ebből látjuk, hogy ha bizonyos betegek egészsége nem áll helyre, emiatt ne mondjunk ítéletet felettük, hogy nincs elég hitük. {CCh 305.4}   

Mindnyájan szeretnénk azonnali és közvetlen választ kapni imáinkra és könnyen elcsüggedünk, ha a válasz késik, vagy váratlan formában jön. Isten azonban sokkal bölcsebb és sokkal jobb annál, hogy imánkat mindig abban az időben és oly módon hallgassa meg, ahogyan mi kívánjuk. Ő többet és jobbat ad számunkra, mint amit mi kívánunk, és mivel bízhatunk bölcsességében és szeretetében, ne kérjük Őt arra, hogy Ő teljesítse a mi akaratunkat, hanem inkább mi igyekezzünk teljesíteni az Ő szándékát, akaratát. Vágyainkat és akaratunkat rendeljük alá az Ő akaratának. Ezek a tapasztalatok - amelyek megpróbálják hitünket - a mi javunkat szolgálják, mert kinyilvánítják, hogy hitünk őszinte és igaz-e; egyedül Isten Igéjére támaszkodik-e; vagy a körülményektől függő, bizonytalan és változékony. A hit gyakorlás által erősödik. Engedjük meg, hogy a béketűrés elvégezze tökéletes munkáját és gondoljunk arra, hogy a Szentírásban becses ígéretek vannak azok számára, akik várják az Urat. {CCh 305.5}   

Nem mindenki érti meg ezeket az alapelveket. Sokan, akik az Úr gyógyító kegyelmére várnak, azt gondolják, hogy azonnali, közvetlen választ kell kapniuk imáikra, mert különben hitük hiányos lesz. Ezért bölcsen kell tanácsolnunk azokat, akiket elgyengített a betegség, hogy óvatosan, körültekintően járjanak el. Ne vegyék semmibe barátaik iránti kötelességeiket, akik túlélhetik őket, és egészségük helyreállítása érdekében ne hanyagolják el a természet gyógytényezőinek felhasználását. {CCh 306.1}   

E dologban az a veszély fenyeget, hogy némelyek, akik azt hiszik, hogy feleletül imáikra meggyógyulnak, félnek tenni valamit is, ami által hitük hiányát nyilvánítanák ki. Azonban ne hanyagolják el ügyeik elrendezését, hanem mindent intézzenek el úgy, ahogyan elintéznék akkor, amikor halálukat várnák. Ne féljenek attól, hogy szeretteikhez a bátorítás és tanács azon szavait szólják, amelyeket az elválás, a búcsúzás óráiban kívánnának hozzájuk intézni. {CCh 306.2}   

Azok, akik imában kérik gyógyulásukat, ne hanyagolják el az elérhető eszközök felhasználását. Nem jelenti hitünk megtagadását az olyan gyógyeszközök felhasználása, amelyekről Isten gondoskodott a fájdalmak csillapítására, és hogy segítse szervezetünket a helyreállítás munkájában. Nem tagadjuk meg hitünket akkor, amikor együttmunkálkodunk Istennel és olyan állapotba hozzuk magunkat, amely a legkedvezőbb gyógyulásunk érdekében. Isten lehetővé tette számunkra az élet törvényei ismeretének elnyerését, hogy felhasználhassuk azokat. Használjunk fel minden előnyt a betegek gyógyulása érdekében és munkálkodjunk összhangban a természeti törvényekkel. Midőn imádkoztunk a betegek gyógyulásáért, annál nagyobb igyekezettel dolgozhatunk értük és megköszönhetjük Istennek azt a kiváltságot, hogy együttműködhetünk Vele és kérhetjük áldását azokra az eszközökre, amelyekről Ő Maga gondoskodott. {CCh 306.3}   

Isten Igéje szentesíti számunkra a gyógyeszközök felhasználását. Amikor Ezékiás, Izrael királya megbetegedett és Isten prófétája azt az üzenetet hozta számára, hogy meghal, akkor Ezékiás az Úrhoz kiáltott és az Úr meghallgatta szolgáját. Üzenetet küldött számára, hogy életét 15 évvel meghosszabbítja. Isten egyetlen szavával is meggyógyíthatta volna Ezékiást, azonban különleges utasítást adott: "vegyenek egy fügekalácsot (fügecsomót), és dörzsöljétek rá a fekélyre, hogy meggyógyuljon" (Ésa 38:21). {CCh 306.4}   

Midőn imádkoztunk a beteg gyógyulásáért, bármi lesz az eset kimenetele, ne veszítsük el hitünket Istenben. Ha veszteséggel kell szembenéznünk, fogadjuk el a keserű poharat és gondoljunk arra, hogy egy szerető Atya keze helyezi azt ajkunkhoz. Ha azonban a beteg egészsége helyreáll, ne felejtse el, hogy új kötelezettség hárul reá Teremtője iránt. Midőn a 10 bélpoklos meggyógyult, csak egy tért vissza Jézushoz és adott Neki dicsőséget. Ne legyünk olyanok, mint a hálátlan kilenc gyógyult bélpoklos, akiknek szívét nem érintette Isten kegyelme. "Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, akinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka" (Jak 1:17) [MH 225-233]. {CCh 306.5}