65 - Jósua és az angyal

Ha félrehúzhatnánk a függönyt, amely elválasztja a látható világot a láthatatlantól, és Isten népe szemlélhetné a nagy küzdelmet, amely Krisztus és szent angyalai, valamint Sátán és gonosz angyalai között folyik az ember megváltásával kapcsolatban; ha megérthetnék Isten csodálatos munkáját, hogy megszabadítsa az embereket a bűn szolgaságából; ha megérthetnék, hogy Isten állandóan gyakorolja hatalmát, hogy megmentse az embereket Sátán rosszindulatától, akkor jobban felkészülnének, hogy ellenálljanak csalásainak. Lelkük ünnepélyes áhítattal telne meg, amidőn szemlélnék a megváltás óriási kiterjedését és fontosságát és azt a magasztos munkát, amely reájuk, mint Krisztus munkatársaira vár. Megaláznák magukat, és mégis felbátorodnának abban a tudatban, hogy az egész menny érdeklődik megváltásuk iránt. {CCh 350.1}   

Zakariás próféta a legerőteljesebben, s a leghatásosabban szemlélteti Sátán és Krisztus munkáját, és Közbenjárónk hatalmát, hogy legyőzze népének vádolóját. A próféta szent látomásban szemléli Jósua főpapot szennyes ruhákba öltözve, amint az Úr Angyala, (Krisztus) előtt áll és kegyelemért könyörög Isten népe érdekében, amely nagy gyötrelmet él át. Sátán az Úr Angyalának jobb keze felől áll és vádolja őt. Jósua főpap nem védheti magát, vagy népét Sátán vádjaival szemben. Nem állítja, hogy Izrael hibátlan. Jósua szennyes ruhái a nép bűneit jelképezik, amelyeket ő visel. Mint a nép képviselője áll az Angyal előtt és megvallja bűneiket. Hivatkozik bűnbánatukra és megalázkodásukra. A bűnbocsátó Megváltó kegyelmére támaszkodik, s hitben magáévá teszi Isten ígéreteit. {CCh 350.2}   

Ekkor az Angyal, aki Maga Krisztus, a bűnösök Megváltója, e szavakkal hallgattatja el népének vádolóját: "Dorgáljon meg téged az Úr, te Sátán; dorgáljon meg az Úr, aki magáévá fogadja Jeruzsálemet. Avagy nem tűzből kikapott üszög-é ez?" (Zak 3:2). Miután az Úr elfogadta Jósua közbenjárását, kiadja a parancsot: "Vegyétek le róla a szennyes ruhákat! És monda néki: Lásd! Levettem rólad a te álnokságodat, és ünnepi ruhákba öltöztetlek téged! Azután mondám: Tegyenek fejére tiszta süveget! Feltevék azért fejére a tiszta süveget, és ruhákba öltözteték őt, az Úrnak angyala pedig ott áll vala" (Zak 3:4-5). Jósua bűnbocsánatot nyert saját és népe bűneire. Izraelt felöltöztették ünnepi ruhákba, vagyis neki tulajdonították Krisztus igazságát. {CCh 350.3}   

Amiképpen Sátán vádolta Jósuát és népét, úgy minden korszakban vádolja azokat, akik Isten irgalmáért és kegyelméért könyörögnek. A Jelenések könyve a testvérek vádolójának nevezi Sátánt, aki "vádolja vala őket éjjel és nappal" (Jel 12:10). A küzdelem megismétlődik minden bűnös felett, aki megmenekült Sátán hatalmából és nevét beírták "az életnek könyvébe, amely a Bárányé" (Jel 13:8). Midőn valakit Sátán családjából Isten családjába fogadnak, mindig felkeltik a gonosz ellenség határozott ellenállását. Sátán nem azért vádolja azokat, akik keresik az Urat, mintha rosszallását akarná kifejezni bűneik miatt, sőt inkább ujjong örömében hibás jellemük felett, mert csak Isten törvényének áthágása által nyerhet hatalmat felettük. Kizárólag Krisztussal szemben tanúsított ellenségeskedésből vádolja őket. A megváltás terve által Krisztus megtöri Sátán erejét az emberi család felett és megmenti őket hatalmából. Az őscsaló minden gyűlölete és rosszindulata felébred, amidőn látja Krisztus felsőbbségének bizonyítékát, ezért démoni erővel és ravaszsággal munkálkodik, hogy elragadja Tőle az emberek fiainak maradékát, akik elfogadták az Őáltala szerzett üdvösséget. {CCh 350.4}   

Sátán kételkedésre bírja az embereket, hogy elveszítsék bizalmukat Istenben és elszakadjanak szeretetétől. Ráveszi őket, hogy megrontsák Isten törvényét és akkor foglyainak tekinti őket és kétségbe vonja Krisztusnak azt a jogát, hogy elvegye tőle őket. Tudja, hogy elnyerik a kegyelmet és bűnbocsánatot mindazok, akik komolyan könyörögnek érte Istenhez. Állandóan okot keres azok ellen, akik igyekeznek engedelmeskedni Istennek. Legjobb és legkedvesebb szolgálatukat is igyekszik romlottnak feltüntetni. A legalattomosabb és legkegyetlenebb kigondolásaival igyekszik megokolni kárhoztatásukat. {CCh 351.1}   

Az emberek önmagukban nem szállhatnak szembe e vádolásokkal. Bűn által beszennyezett ruháikban, bűneiket megvallva állnak Isten előtt. Azonban Jézus, a mi Védőügyvédünk mindazok érdekében elmondja hatásos esedezését, akik bűnbánattal és hittel Reá bízták lelkük megtartását. Isten törvénye iránti tökéletes engedelmessége, amelyet a kereszthalálig megőrzött, hatalmat adott Neki a mennyben és a földön, ezért igényt tart rá, hogy az Atya kegyelmezzen a bűnös embereknek és kiengesztelődjék irántuk. Népének vádolójához így szól: "Dorgáljon meg téged az Úr, te Sátán! Ezek az én vérem által megvásárolt tulajdonaim, tűzből kikapott üszkök!" - Mindazok, akik hitben Reá támaszkodnak, elnyerik a vigasztaló ígéretet: "Íme, levetem rólad a te álnokságodat és ünnepi ruhákba öltöztetlek téged." {CCh 351.2}   

Mindazok, akik felöltözködnek Krisztus igazságának ruháiba, úgy állnak majd Előtte, mint választottak, hűségesek és igazak. Sátánnak nincs hatalma arra, hogy kiragadja őket Krisztus kezéből. Krisztus egyetlen olyan embert sem hagy az ellenség hatalmában, aki bűnbánattal és hittel kéri segítségét. Így szól: "Avagy fogja meg erősségemet, kössön békét velem, békét kössön velem" (Ésa 27:5). A Józsuénak adott ígéret mindenkinek szól: "Ha az én útaimban jársz, és ha parancsolataimat megtartod, ...ki- s bejárást engedek néked ez itt állók között" (Zak 3:7). Isten angyalai kísérik őket már ezen a földön és végül az Isten trónját körülvevő angyalok között fognak állni. {CCh 351.3}   

Az a tény, hogy Isten elismert népe szennyes ruhákban ábrázolva áll Isten előtt, indítsa alázatra és mély önvizsgálatra azokat, akik az Ő nevét vallják. Azok, akik valóban megtisztították szívüket az igazság iránti engedelmesség által (hit által Krisztus vérében) a legszerényebb véleményt alkotják önmagukról. Minél közelebbről szemlélik Krisztus szeplőtlen jellemét, annál jobban vágyódnak arra, hogy átalakuljanak az Ő képmására; annál kevesebb tisztaságot s szentséget látnak önmagukban. Azonban mialatt fel kell ismernünk saját bűnös állapotunkat, támaszkodjunk Krisztusra, aki a mi igazságunk, szentségünk és váltságunk. Mi nem válaszolhatunk Sátán ellenünk emelt vádjaira. Egyedül Krisztus esedezhet hatásosan érdekünkben. Ő olyan érvekkel hallgattatja el a vádolót, amely érvek nem a mi érdemeinken, hanem az Ő érdemein nyugszanak. {CCh 352.1}   

A maradék gyülekezet

Zakariás próféta látomása Jósuáról és az angyalról rendkívüli erővel tárja elénk Isten népének tapasztalatát a nagy engesztelési nap végén. A maradék gyülekezet nagy próbán és szenvedésen megy keresztül. Azok, akik megtartják Isten parancsolatait és a Jézus hitét, érezni fogják a sárkánynak és seregének haragját (Jel 12:12). Sátán a világot alattvalói közé sorolja, és uralmat nyert a hitehagyó egyházak felett, azonban egy kis csoport ellenáll felsőbbségének. Ha kiirthatná őket a földről, győzelme teljes lenne. Amiképpen befolyásolta a pogány nemzeteket, hogy semmisítsék meg Izrael népét, úgy a közeljövőben felingerli a föld gonosz hatalmait, hogy megsemmisítsék Isten népét. Mindenkitől megkövetelik majd, hogy engedelmeskedjenek az emberi rendeleteknek Isten parancsolatainak megrontása árán is. Azokat, akik hűek maradnak Istenhez és kötelességeikhez, megfenyegetik, kiközösítik, száműzik. "Elárulnak pedig titeket szülők és testvérek is, rokonok és barátok is" (Lk 21:16). {CCh 352.2}   

Reménységüket Isten kegyelmébe vetik és egyedüli oltalmuk az ima. Amiképpen Jósua esedezett az Angyal előtt, úgy a maradék gyülekezet is megtört szívvel, de erős hittel esedezik bűnbocsánatért és szabadulásért, Jézus, az Ő Védőügyvédük által. Teljes tudatában vannak bűnösségüknek; látják gyengeségüket és méltatlanságukat, ezért amidőn önmagukra tekintenek, majdnem kétségbe esnek. Az ellenség ott áll, hogy vádolja őket, amiképpen Jósuát is vádolta. Rámutat szennyes ruháikra és hibás jellemükre. Hivatkozik gyengeségeikre és balgaságukra, hálátlanságuk bűneire és Krisztuséhoz nem hasonló jellemükre, amely által meggyalázták Megváltójukat. Igyekszik megrémíteni őket azzal a gondolattal, hogy esetük reménytelen, hogy szennyfoltjaikat sohase moshatják le. Azt remélik, hogy annyira kiolthatja hitüket, hogy kísértéseinek engedve feladják Isten iránti hűségüket és felveszik a fenevad bélyegét. Sátán hangoztatja Isten előtt az Ő népe ellen emelt vádjait, hogy bűneik által eljátszották Isten védelmét, és hivatkozik arra a jogára, hogy megsemmisítse őket törvényszegéseikért. Kijelenti, hogy éppen úgy megérdemlik az Isten kegyelméből való kizárást, mint ő, ezért így szól: "Ezek azok, akiknek majd el kell foglalniuk az én helyemet és a velem egyesült angyalok helyét? Mialatt azt állítják, hogy engedelmeskednek Isten törvényének - megtartották-e előírásait? Nem szerették-e jobban önmagukat, mint Istent? Tekints bűneikre, amelyek életüket jellemezték! Nézd önzésüket, rosszindulatukat és egymás iránti gyűlöletüket!" {CCh 352.3}   

Isten népe sok tekintetben nagyon hibás volt. Sátán pontosan ismeri azokat a bűnöket, amelyeknek elkövetésére csábította őket, amely bűnöket most a legtúlzottabb megvilágításban mutat be e szavakkal: "Isten száműz jelenlétéből engem és angyalaimat és mégis jutalmat ad azoknak, akik ugyanazokat a bűnöket követték el? Te nem teheted meg ezt Uram, igazságosan! Ha mégis megteszed, trónod nem áll meg igazságban és ítéletben. Az igazság azt követeli, hogy kihirdesd ellenük a büntető ítéletet!!" {CCh 353.1}   

Azonban habár Krisztus követői vétkeztek, nem adták át magukat a gonosz uralmának. Elhagyták bűneiket. Alázattal és bűnbánattal keresték az Urat, ezért isteni Védőügyvédjük közbenjár érettük. Ő, akit a legmélyebben megbántottak hálátlanságukkal, aki ismeri bűneiket, de bűnbánatukat is, - kijelenti: "Dorgáljon meg téged az Úr, te Sátán!" Én életemet adtam ezekért. "Markaimba metszettem őket" (Ésa 49:16). {CCh 353.2}   

Krisztus igazságának ruháival betakarva

Midőn Isten népe megszaggatja szívét az Úr előtt, és tiszta szívért könyörög, elhangzik a parancs: "Vegyétek le róluk a szennyes ruhákat!", és e bátorító szavakat intézik hozzájuk: "Íme, levettem rólad a te álnokságodat és ünnepi ruhákba öltöztetlek téged!" Isten megpróbált, megkísértett, de mégis hűséges gyermekeit felöltöztetik Krisztus igazságának szeplőtlen palástjába. A megvetett maradékot dicső ruhákba öltöztetik, hogy a romlott világ többé sohase szennyezze őket. Nevük bentmarad az élet könyvében minden korszak hűségesei között. Ők ellenálltak a csaló fortélyainak. A sárkány ordítása se térítette el őket hűségüktől, ezért most örökre biztonságban vannak a kísértő csalásai ellen. Bűneiket ráhelyezték a bűn szerzőjére, okozójára. {CCh 353.3}   

Maradék népét az Úr nemcsak bűnbocsánatban részesítette, nemcsak elfogadta, hanem megtiszteltetésben is részesítette. "Tiszta süveget" tettek fejükre. Az Úr "királyokká és papokká" tette őket "az Ő Istenének és Atyjának" (Jel 1:6). Miközben Sátán tovább is hangoztatta vádjait és igyekezett megsemmisíteni e csoportot, a láthatatlan szent angyalok elpecsételték őket az élő Isten pecsétjével. Ezek azok, akik "Sion hegyén" állnak a Báránnyal (Jel 14:1), és az Atya "neve homlokukon lesz" (Jel 22:4). "És énekelnek vala mintegy új éneket a királyiszék előtt, és a négy lelkes állat előtt és a Vének előtt; és senki meg nem tanulhatja vala azt az éneket, csak az a száz negyvennégy ezer, akik áron vétettek meg a földről. Ezek azok, akik asszonyokkal nem fertőztették meg magokat; mert szüzek. Ezek azok, akik követik a Bárányt, valahová megy. Ezek áron vétettek meg az emberek közül Istennek és a Báránynak zsengéiül. És az ő szájokban nem találtatott álnokság; mert az Istennek királyiszéke előtt feddhetetlenek (Jel 14:3-5) [5T 467-476). {CCh 353.4}