Chapter 52—Through the South to the Conference of 1901

Délen keresztül Az 1901-es konferenciára

“Our efforts in missionary lines must become far more extensive,” wrote Mrs. White shortly before her return to America in 1900. “A more decided work than has been done must be done prior to the second appearing of our Lord Jesus Christ. God's people are not to cease their labors until they shall encircle the world.” {LS 379.1}

Fáradozásainkat a misszióműben még jobban ki kell terjeszteni, írta White testvérnő 1901-ben röviddel az Amerikába való visszatérés előtt. "Az Úr Jézus Krisztus második megjelenése előtt sokkal határozottabb munkát kell elvégeznünk, mint ahogy eddig tettük. {LS 379.1}   

“Let the gospel message ring through our churches, summoning them to universal action. Let the members of the church have increased faith, gaining zeal from their unseen, heavenly allies, from a knowledge of their exhaustless resources, from the greatness of the enterprise in which they are engaged, and from the power of their Leader. Those who place themselves under God's control, to be led and guided by Him, will catch the steady tread of the events ordained by Him to take place. Inspired with the Spirit of Him who gave His life for the life of the world, they will no longer stand still in impotency, pointing to what they cannot do. Putting on the armor of heaven, they will go forth to the warfare, willing to do and dare for God, knowing that His omnipotence will supply their need.” Testimonies for the Church 7:14. {LS 379.2}

A gyülekezeti tagok nagyobb hittel rendelkezzenek és a láthatatlan mennyei szövetségük által a kimeríthetetlen forrás ismeretét a vállalkozás nagysága által melyben tevékenykednek és vezetőjük hatalma által nagyobb buzgóságra jussanak el. Azok, kik Isten ellenőrzése alatt állnak, fel fogják ismerni az eredmények láncolatát, mely az ő bele egyezésével történik. Annak indítása folytán, ki életét adta a világ életéért, nem fognak többé tétlenül álldogálni és arra utalni, amit nem tudnak elvégezni. A mennyei páncéllal felvértezve, harcba mennek, készségesen, hogy valamit végezzenek Istenért és bátrak lesznek, tudva, hogy mindenható ereje ellátja őket a szükségesekkel." {LS 379.2}   

Centers of Influence and of Training

A BEFOLYÁS ÉS KIKÉPZÉS KÖZPONTJAI

With the rapid development of missionary operations in many lands during the nineties, there had arisen perplexing administrative problems regarding the distribution of workers and of means. Some advocated one policy, some another. There were those who urged the immediate occupation of the strongholds of heathenism by large forces of workers, while others held to the policy of carrying on a vigorous campaign in unoccupied regions of the home land, as, for example, the Southern States of America, and in those countries where the efforts of the workers were rewarded with encouraging and substantial results. These advocated that difficult heathen lands be entered only as the providence of God might plainly open the way. {LS 379.3}

A missziótevékenység gyors fejlődése sok országban a 90-es években súlyos igazgatási gondokat idézett elő a munkások és a javak elosztásával kapcsolatban. Egyesek ilyen eljárási módot javasoltak, mások, amolyat. Voltak egyesek, kik a pogányság erődítményeinek sok munkás általi azonnali elfoglalását indítványozták, mialatt mások ragaszkodtak ahhoz a tervhez, hogy a hazai pogány területeken, mint pl. Amerika déli államaiban és azokban az országokban, hol a munkások erőfeszítéseit bátorító eredmény kísérte, erősebb munkát kellene kifejteni. Ezek azt javasolták, hogy a nehéz pogány országokat csak akkor szabad felkeresni, ha az isteni előrelátás világosan utat nyit előttük. {LS 379.3}   

For several years Mrs. White had been writing concerning the advantages to be gained by establishing centers of influence and of training in England and in some of the Continental countries of Europe, and in such fields as Australasia, where the prospects were good for raising up and educating many workers to enter the less favored regions beyond. She had also been counseling the brethren to carry forward an aggressive campaign in the Southern States, and had often pleaded that this portion of the field be dealt with liberally. {LS 380.1}

Évekkel ezelőtt írt már White testvérnő azokról az előnyökről, melyek nevelési és befolyásos központok alapításával beválhatnának Angliában és Európa más országaiban és oly területeken, mint Ausztrál-Ázsia, hol jó alkalmak kínálkoznak a sok munkás kiképzésére, hogy távoli kevesebbet ígérő tájakra menjenek, mert nagy nyereséget fognak felmutatni. Azt is tanácsolta, a testvéreknek, hogy a déli államokban erőteljesebben menjenek előre és gyakran felhívta figyelmüket, hogy ezt a területet gazdagabban lássák el. {LS 380.1}   

“It is the very essence of all right faith,” she wrote, “to do the right thing at the right time. God is the great Master Worker, and by His providence He prepares the way for His work to be accomplished. He provides opportunities, opens up lines of influence and channels of working. If His people are watching the indications of His providence, and stand ready to cooperate with Him, they will see a great work accomplished. Their efforts, rightly directed, will produce a hundredfold greater results than can be accomplished with the same means and facilities in another channel where God is not so manifestly working.... {LS 380.2}

Minden az igaz hiten múlik, - írta - a dolgokat helyes időben végezni. Isten a nagy Mester és előrelátásában elkészíti az utat művének elvégzésére. Alkalmat ad, befolyásának ösvényt nyit és utat a munkának. Ha népe előrelátásának jeleire figyel, és kész vele együtt munkálkodni, akkor nagy művet fog elvégezni. Fáradozásaikat helyesen alkalmazva százszorta nagyobb eredményeket fognak felmutatni, mint ugyan azon eszközökkel és alkalmakkal más úton, melyen Isten nem működik szemmel láthatóan... {LS 380.2}   

“Certain countries have advantages that mark them as centers of education and influence. In the English-speaking nations and the Protestant nations of Europe it is comparatively easy to find access to the people, and there are many advantages for establishing institutions and carrying forward our work. In some other lands, such as India and China, the workers must go through a long course of education before the people can understand them, or they the people. And at every step there are great difficulties to be encountered in the work. In America, Australia, England, and some other European countries, many of these impediments do not exist.” Testimonies for the Church 6:24, 25 (published in 1901). {LS 381.1}

Bizonyos országok előnyös helyzetben vannak, hogy befolyásos nevelő központok legyenek. Európa angolul beszélő és protestáns államaiban sokkal könnyebb az emberekkel érintkezésbe lépni, és sok alkalom kínálkozik intézmények alapítására és művünk kiterjesztésére. Egyes más országokban, mint Indiában és Kínában hosszabb kiképző tanfolyamon kell munkatársainknak részt venni, hogy a nép megértse őket és ők a népet. A munkában minden lépésnél nagy nehézségeket kell leküzdeni. Amerikában, Ausztráliában, Angliában és néhány európai államban ezek az akadályok nem léteznek. {LS 381.1}   

Special Opportunities in the South

KÜLÖNLEGES ALKALMAK DÉLEN

During her journey to the General Conference of 1901, Mrs. White took occasion to pass through the Southern States, and to speak words of courage and counsel to those who were laboring there. At Vicksburg, Miss., she came in direct contact with the work carried forward from that center in behalf of the colored people. At Nashville she met with a larger group of workers, diligently studying the necessities of the cause in the Southern States, and inaugurating many lines of work. {LS 381.2}

Mikor White testvérnő 1901-ben generálkonferenciára utazott, felhasználta az alkalmat és a Déli államokon utazott keresztül, hogy az ott dolgozókat bátorítsa és tanítsa. Viteksburghban közvetlen összeköttetésbe került a központ által a néger lakosságért folytatott művel. Nashville-ben egy nagyobb csoport munkással találkozott, kik a déli államokban lévő mű szükségleteit tanulmányozták és a mű különböző ágát bevezették. {LS 381.2}   

The Gospel Herald, formerly printed in Battle Creek, had been moved to Nashville, and the advantages in publishing tracts and books for the Southland, at Nashville, were being considered. Regarding these things, Mrs. White testified: {LS 381.3}

A "Gospel Herald" lapot melyet azelőtt Battle Creek-ben nyomtattak, Nashvillebe helyezték át, hogy ott traktátokat és könyveket adjanak ki Dél részére. E dolgokkal kapcsolatban White testvérnő így írt: {LS 381.3}   

“Many lines of business will open up as the work is carried forward. There is much work to be done in the South, and in order to do this work the laborers must have suitable literature, books telling the truth in simple language, and abundantly illustrated. This kind of literature will be the most effective means of keeping the truth before the people. A sermon may be preached and soon forgotten, but a book remains.” The Review and Herald, May 28, 1901, p. 11. {LS 381.4}

"E mű folytatásának még sok ág fog megnyílni. Sok munka van még Délen, és hogy ezt elvégezhessük, a munkásoknak alkalmas iratokra van szükségük, - könyvekre, melyek az igazságot egyszerű nyelven közlik és amelyek gazdagon vannak illusztrálva. - Az ilyen irodalom fog a leghatásosabb eszköznek bizonyulni, hogy az igazságot az emberek szeme elé tárja. Egy prédikációt hamar elfelejtenek, de a könyv megmarad." {LS 381.4}   

In communications written a few months later on the necessity of planning wisely for the conduct of the publishing work in the South, it was plainly pointed out that the brethren in responsibility in that field would find rich blessing in preparing and publishing a line of literature specially adapted to the peculiar needs of the various classes living within their borders. {LS 382.1}

Pár hónappal később e bölcs terv fontosságával kapcsolatban a déli kiadói mű vezetésével megírták, hogy azon a területen a felelős állásban lévő testvérek nagy áldásban fognak részesülni, ha olyan irodalmat fognak előkészíteni és kiadni, mely a körülöttük lakó különböző osztályok szükségleteihez alkalmazkodik. {LS 382.1}   

In May, 1901, the Southern Publishing Association was organized, and plans were laid for the strengthening of the colporteur work throughout the Southern Union Conference. But the issuance and circulation of specially prepared literature would not alone meet the demands of the field. “We need schools in the South,” declared Mrs. White. “They must be established away from the city, in the country. There must be industrial and educational schools, where the colored people can teach colored people, and schools where the white people can teach the white people. Missions must be established.” [The General Conference Bulletin, 1901. p. 483.] The medical missionary work also was to be undertaken, and many small centers for the carrying forward of this line of endeavor were to be established at strategic points. {LS 382.2}

1901 májusában megalapították a "Gouthern Publisching Association"-t és terveket fektettek le az egész déli uniókonferencia könyvevangélista művének erősítésére. Azonban a különlegesen elkészített irodalom kiadása és terjesztése egyedül nem elégítheti ki e terület szükségleteit. Iskolákra van szükségünk Délen, jelentette ki White testvérnő, - vidéken a városoktól távol kell őket alapítani. Ipari és nevelőiskolákra van szükség, hol négerek tanítják a négereket és iskolákra, hol a fehérek tanítják a fehéreket. Missziókat kell alapítanunk. Az orvosi missziómunkát is el kell kezdenünk és e mű felvirágzására kedvező helyeken sok kis központot kell szerveznünk. {LS 382.2}   

Institutional Training in Many Lands

KIKÉPZÉS NEVELőINTÉZETEINKBEN: SOK ORSZÁGBAN

Not only in the South were institutions called for, for the education of workers; centers of training were to be established in many lands,—in “England, Australia, Germany, and Scandinavia, and other Continental countries as the work advances.” {LS 382.3}

Kiképző intézetek nem csak Déli részre javasoltak, sok országban kell nevelőközpontokat alapítani, - Angliában, Ausztráliában, Németországban, Skandináviában és a szárazföld más országaiban, a mű haladása szerint. {LS 382.3}   

“In these countries,” Mrs. White pointed out, “the Lord has able workmen, laborers of experience. These can lead out in the establishment of institutions, the training of workers, and the carrying forward of the work in its different lines. God designs that they shall be furnished with means and facilities. The institutions established would give character to the work in these countries, and would give opportunity for the training of workers for the darker heathen nations. In this way the efficiency of our experienced workers would be multiplied a hundredfold.” Testimonies for the Church 6:25. {LS 383.1}

Ezekben az országokban - mondta White testvérnő - az Úrnak jó képességű, tapasztalt munkásai vannak. Ezek intézetek alapításánál a munkások kiképzésénél és a mű különböző ágainak üzemében elől járhatnak. Isten elvárja, hogy ezeket eszközökkel és intézkedésekkel lássuk el. Az alapított intézetek jellemet fognak adni művünknek az illő országokban és alkalmat nyújtanak a munkás kiképzésre a nagy sötétségben levő pogány népek részére. Ily módon tapasztalt munkásaink tevékenysége megszázszorozódik majd. {LS 383.1}   

While broad foundations were to be laid in lands whence many workers might quickly be prepared to go forth to the ends of the earth, the less favored regions were not to be neglected. In this connection Mrs. White wrote: “The cry comes from far-off countries, ‘Come over and help us.’ These are not so easily reached, and not so ready for the harvest, as are the fields more nearly within our sight; but they must not be neglected.” Testimonies for the Church 6:27. {LS 383.2}

Mialatt egyes országokban nagy intézetek létesülnek, hogy ott sok munkás gyors kiképzést nyerve, a világ szélső határáig menjen, a kevésbé kedvező helyeket sem szabad elhanyagolnunk. Ezzel kapcsolatban így írt White testvérnő: E távoli országokból hallatszik a kiáltás: Jöjjetek át és segítsetek rajtunk. Ezeket nem lehet egy könnyen elérni és nem oly érettek az aratásra, mint a közelebbi területek, azonban még sem hanyagolhatjuk el őket. {LS 383.2}   

It was her great desire to see the message of present truth proclaimed in every land, that led Mrs. White during the 1901 General Conference to outline very clearly God's purpose in building up the work along broad lines in the favored regions of the earth. It was her desire to see the message proclaimed in heathen lands, that led her to urge the establishment of institutional training centers in Great Britain, and on the Continent of Europe, as well as in Australia and in the Southern States of America. She pointed out the folly of restricting the work in such places. {LS 383.3}

White testvérnő forró vágya, hogy a jelenvaló igazságot minden országban hirdessék, indította őt arra, hogy az 1901-es generálkonferencián világos tájékoztatást adjon Isten szándékát illetőleg, a mű felépítésére, a világ kedvező helyein, kiterjedt tervek alapján. Az volt a kívánsága, hogy az üzenetet a pogány országokba is hirdessék és ez ösztönözte őt, hogy munkáskiképző intézeteket alapítson Angliában, Európa szárazföldjén, Ausztráliában és Amerika déli államaiban. Utalt arra, hogy mily balgaság ilyen helyeken a munkát korlátozni. {LS 383.3}   

“Let us not forget the English-speaking countries,” she pleaded, “where, if the truth were presented, many would receive and practise it. London has been presented to me again and again as a place in which a great work is to be done.... Why have not workers been sent there, men and women who could have planned for the advancement of the work? {LS 384.1}

Ne felejtkezzünk el az angolul beszélő országokról kérte ő - hol sokan elfogadnák és kiélnék az igazságot, ha előadnánk azt. Londont ismételten bemutatták nekem, mint olyan helyet, hol nagy munkát kell végeznünk... Miért nem küldtünk oda munkásokat férfiakat és nőket, kik a mű előrehaladására terveket fektethettek volna le? {LS 384.1}   

Self-Supporting Missionaries

ÖNKÉNTES MISSZIONÁRIUSOK

“I have wondered why our people, those who are not ordained ministers, but who have a connection with God, who understand the Scriptures, do not open the Word to others. If they would engage in this work, great blessing would come to their own souls.... {LS 384.2}

"Csodálkozom azon, hogy a testvéreink, kik nem felszentelt prédikátorok, de Istennel összeköttetésben állnak és értik a Szent Írást, miért nem közlik az Igét másokkal. Ha ennek a munkának átadják magukat, akkor gazdag lelki áldásban részesülnek." {LS 384.2}   

“Let no one suppose that the work in London can be carried forward by one or two. This is not the right plan. While there must be those who can oversee the work, there is to be an army of workers striving to reach the different classes of people.... {LS 384.3}

"Senki se gondolja, hogy a londoni munkát két vagy három személy el tudja végezni. Ez nem helyes terv. Mialatt ilyeneknek ott kell lenni, hogy a mű felett felügyeljenek, egy sereg munkásnak kell a különböző osztályú emberekkel az érintkezést felvenni." {LS 384.3}   

“God calls upon His people to awake. There is much work to do, and no one is to say: ‘We do not want this one. He will stand in our way. He will hinder us.’ Cannot God take care of that? Are there not those in this congregation who will settle in London to work for the Master? Are there not those who will go to that great city as self-supporting missionaries? But while missionaries are to do all they can to be self-supporting, let those who remain here, who Sabbath after Sabbath come to the Tabernacle to hear the word of God, who have every convenience and advantage, let them beware how they say to those they send to foreign fields, destitute of every facility and advantage, ‘You must be self-supporting.’ ... {LS 384.4}

Isten azt kéri a néptől, hogy ébredjen fel. Még sok munkát kell végezni és senki se mondja: Nem akarjuk ezt. Útban lesz nekünk. Akadályozni fog bennünket. Hát Isten nem viselhet gondot róla? Nincsenek itt ebben a gyülekezetben olyanok, kik Londonba fognak költözni, hogy ott az Úrért dolgozzanak? Nincsenek itt olyanok, kik nagy városokba mennének önfenntartó misszionáriusnak? Azonban mialatt a misszionáriusok mindent megtesznek, amit csak tudnak, hogy magukat eltartsák, azoknak, kik itthon maradnak, kik szombatról-szombatra a tabernákulumban jönnek, hogy Isten Szavát hallják, vigyázzanak, hogyan mondják azoknak, kiket külországi területekre küldenek: Néktek gondoskodni kell önmagatokról... {LS 384.4}   

“The European field must receive the attention it should have. And we are not to forget the needy fields close at hand. Look at New York! What representation for the truth is there in that city? How much help has been sent there? Our educational and health work must be established there, and this work must be given financial aid.... {LS 384.5}

Karoljuk fel az európai területeket, melyek erre igényt tartanak, de ne feledkezzünk meg a közelben levő területekről sem. Nézzük New Yorkot. Az igazságnak milyen képviseletét találhatjuk abban a városban? Mennyi segítsége küldtünk oda? Nevelési és orvosi művünket meg kell ott alapítanunk és ennek a műnek anyagi támogatást kell nyújtanunk... {LS 384.5}   

“God wants the work to go forward in New York. There ought to be thousands of Sabbath keepers in that place, and there would be if the work were carried on as it should be. But prejudices spring up. Men want the work to go in their lines, and they refuse to accept broader plans from others. Thus opportunities are lost. In New York there should be several small companies established, and workers should be sent out. It does not follow that because a man is not ordained as a preacher, he cannot work for God. Let such ones as these be taught how to work, then let them go out to labor. On returning, let them tell what they have done. Let them praise the Lord for His blessing, and then go out again. Encourage them. A few words of encouragement will be an inspiration to them.” The General Conference Bulletin, April 22, 1901. {LS 385.1}

Isten azt kívánja, hogy a mű New Yorkban előre haladjon. Abban a városban több ezer szombat ünneplőnek kellene lennie és lesz is, ha a művet úgy fogják előre vinni, ahogy kell. Azonban soknál előítélettel találkozunk. Egyes személyek saját felfogásuk szerint akarnak dolgozni és vonakodnak másoktól nagyobb tervet elfogadni. Így veszítjük el az alkalmat. New Yorkban több kis csoportot is kell szervezni és munkásokat kell oda küldeni. Nem állíthatjuk azt, hogy aki nincs prédikátorrá szentelve, nem dolgozhat az Úrnak. Ezeket ki kell oktatni a munkára és azután menjenek a munkába. Ha visszatérnek akkor mondják el, hogy mit cselekedtek. Dicsőítsék az Urat az áldásokért menjenek ismét a területre. Bátorítsák őket. A bátorítás szavai serkenteni fogja őket. {LS 385.1}   

Reorganization

ÚJJÁSZERVEZÉS

In order that the cause of God might prosper, it was imperative that the administration of affairs be such as to permit the widest possible development in all lines of service. “God desires His work to be a rising, broadening, enlarging power,” Mrs. White declared during a council meeting held the day preceding the formal opening of the Conference session. “But the management of the work is becoming confused in itself.... God calls for a change.” [Unpublished Ms.] {LS 385.2}

Isten művének felvirágzása érdekében szükség volt arra, hogy a mű ügyének igazgatása olyan legyen, mely minden ágnak a fejlődés legnagyobb lehetőségét nyújtja. "Isten azt kívánja, hogy műve egy emelkedő terjesztő ás állandóan nagyobbodó hatalom legyen." magyarázta White testvérnő egy tanácsülésen, melyet a konferencia szabályos megnyitása előtti napon tartottak, "azonban a mű igazgatása zavaros. Isten változást kíván." {LS 385.2}   

On the opening day of the Conference, Mrs. White spoke further regarding these matters: {LS 386.1}

A konferencia megnyitó napján White testvérnő tovább beszélt e tárgyról: {LS 386.1}   

“Greater strength must be brought into the managing force of the Conference.... God has not put any kingly power in our ranks to control this or that branch of the work. The work has been greatly restricted by the efforts to control it in every line. Here is a vineyard presenting its barren places that have received no labor. And if one should start out to till these places in the name of the Lord, unless he should get the permission of the men in a little circle of authority he would receive no help. But God means that His workers shall have help. If a hundred should start out on a mission to these destitute fields, crying unto God, He would open the way before them.... If the work had not been so restricted, ... it would have gone forward in its majesty. It would have gone in weakness at first, but the God of heaven lives; the great Overseer lives.... {LS 386.2}

"A konferencia közigazgatási erőit jelentékenyen meg kell erősíteni... Isten nem adott közénk királyi hatalmat, hogy a mű valamely ága felett uralkodjunk. A műnek azon kísérlete által, hogy minden művét állandóan ellenőrzik, nagyon korlátozta. Itt egy szőlőhegy van terméketlen helyekkel, amelyekre nem fordítottak munkát és ha valaki ki akar menni, hogy ezeket a helyeket az Úr nevében megmunkálja, nem kap segítséget. Isten azonban azt akarja, hogy ezek a munkások segítséget kapjanak. Ha száz személy missziólelkülettel ezekre a rászoruló területekre megy és Istenhez kiált, az Úr fog nyitni nékik... Ha a mű nem lett volna korlátozva, akkor fenségesen haladt volna előre: azonban a menny Istene él, a nagy Vigyázó él..." {LS 386.2}   

“There must be a renovation, a reorganization; a power and strength must be brought into the committees that are necessary.” The General Conference Bulletin, April 3, 1901. {LS 386.3}

"Egy megújulásnak, egy újjászervezésnek kell történnie a bizottságban, melyek szükségesek, erő és hatalom kell." {LS 386.3}   

A few days later, when it was proposed to organize the Southern field into a strong union conference, Mrs. White, in another talk before the delegates, said: {LS 386.4}

Mikor pár nappal később indítványozták, hogy a déli területet egy erős uniókonferenciává kell egyesíteni, így szólt White testvérnő a kiküldöttekhez: {LS 386.4}   

“The arrangements which are being made for that field are in accordance with the light which has been given me. God desires the Southern field to have a conference of its own. The work there must be done on different lines from the work in any other field. The laborers there will have to work on peculiar lines, nevertheless the work will be done.... {LS 386.5}

A rendelkezések, melyeket azon terület ügyében hoztak, egyezik a nékem adott világossággal. Isten kívánja, hogy a déli terület önálló konferenciává alakuljon. A munkának ott épp úgy kell folynia, mint más területeken. A munkásoknak ott sajátságos módon kell majd dolgozni, a munkát azonban ennek ellenére el fogják végezni... {LS 386.5}   

“The Lord God of Israel will link us all together. The organizing of new conferences is not to separate us. It is to bind us together. The conferences that are formed are to cling mightily to the Lord, so that through them He can reveal His power, making them excellent representations of fruit bearing.” The General Conference Bulletin, April 5, 1901. {LS 386.6}

Izrael Istene fog bennünket összekötni. Új konferenciák szervezése ne válasszon el bennünket, hanem kössön össze minket. A tartandó konferenciák ragaszkodjanak Istenhez, úgy hogy erejét rajtuk keresztül közölje és őket példa képpé tehesse a gyümölcs termesztésben." {LS 386.6}   

In later years, as these plans were carried out more or less fully by brethren in responsibility, Mrs. White on many occasions rejoiced in the success that was crowning the efforts of an army of workers whose preparation for service had been gained in strong training centers in North America, Europe, and Australasia. {LS 387.1}

Mikor a későbbi években ezek a terveket a vezető testvérek még jobban keresztül vitték, White testvérnő többször örült a sikernek, mely a munkások csapatának fáradozását kísérte, kik előkészültek a szolgálatra. Észak-Amerika, Európa és Ausztrália nevelő központjaiban. {LS 387.1}   

And great was Mrs. White's rejoicing when the reports from our missionaries in China indicated that the Lord was going before our workers in that land in a special manner, and preparing the hearts of the heathen for the reception of present truth. As God opened the way in fields that in former years had been difficult to enter, she urged the brethren in responsibility to do all in their power to cooperate with the heavenly agencies manifestly at work in the dark places of earth. At the same time she continued to encourage those having to do with institutional work, to hold before the youth in training the high ideals for which our denominational institutions have ever stood, and to redouble their efforts to train many workers to enter the fields whitening unto the harvest. Thus the home land, whether in America, in Europe, in Australasia, or in other favored lands, was to be linked closely with the regions beyond; and all the agencies established for the advancement of the cause of God were to cooperate for the accomplishment of one purpose,—the preparing of a people for the coming of their Lord. {LS 387.2}

Nagy volt White testvérnő öröme, mikor kínai misszionáriusaink jelentették, hogy az Úr abban az országban egész különösen segített nekik és a pogányok szívét előkészítette a jelenvaló igazság elfogadására. Mikor Isten olyan területeket nyitott meg, melyekhez azelőtt nehezen lehetett hozzáférni, White testvérnő sorra sarkalta vezető testvéreinket, hogy tegyenek meg mindent ami erejükből telik, hogy a mennyei lényekkel együtt munkálkodjanak, kik a föld sötét helyein láthatóan tevékenykednek. Ugyanakkor bátorította azokat, kik az intézetekben dolgoztak, hogy a tanuló ifjúság elé tárják magas ideáljaikat, melyeket közösségünk intézetei vallottak és hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket munkások kiképzésére, hogy el lehessen őket küldeni az aratásra érett területekre. Így láncolják magukhoz Amerika, Európa, Ausztrália vagy más kedvező hely a távoli országokat és minden Isten művének előmozdítására alapított intézet egy cél érdekében működjék együtt, azaz hogy egy népet készítsen elő az Úr eljövetelére. {LS 387.2}